.Szitál a por, kereng
Mint ártalmatlan
Szivárvány-tünemény
Napnyugtában dereng
Majd leülepszik
Váratlan
Foltokat fest az alvó
Bútorok testére
És szürkeségbe fordul
Az életed estére
Szemlélheted, hogy alkonyul
Miként hull, pilinkéz a por
És végül, amint beomol
Az emlékezet kútjába
Ezernyi kedves tárgyad
Keres új otthont, házat
Engeded, nem állsz útjába
Mert valaki kint tétovázik
És sziluettje kifakult
Az éjszaka is könnyben ázik
És köddé alakult
És lassan oszlik fel
De ő most sem felel
Hallgat és nem jön el
Bent por szitál, kifosztott múlt
Tekint be sorsod ablakába
Örökké vársz. Fájhatsz hiába.

2022, okt.4.
Budapest.
Fél éve, május negyedikén
távozott Andonis.