csak a téglákat utánozzák
egyik tégla a másikon és így tovább
egyesek síkban egyenest fekve
másokat magasra tesznek négyszögletűre csiszolnak
lassan kéményekké erősödnek ahogy felfele törnek
a lyukakban lelkiismeret fog égni –

fáklyát gyújtani itt tilos
az ősemberre emlékeztetne
régi villámokat idézné kik istennek hitték magukat
úgy jöttek mentek mint a feláldozhatók
vagy maguk is csak fegyverek voltak
ma sem tudni pontosan
a téglákból kövek lesznek idővel és punktum
összeillőnek kell lennie minden darabnak
egyéb kérdéseket a törvényalkotók
semmi szín alatt el nem fogadnak
tagadják a malter létezését
mint ahogyan szegény nevesincs mesterét
tudniillik pecséten vagy billogon
csak a gazda neve címe rendje rangja lehet

csak a gyermekek veszik komolyan az egészet
ez a kéményember – mondogatják egymásnak
holnaptól kicsit kezd egy Gólemre hasonlítani

Forrás: Szövetirodalom