B. Tomos Hajnal: Virág voltam
Bogár araszolt karomon,
fényesen piros,
fekete pöttyökkel,
akár anyám egykori kendője-
emlékszem, nevettem,
jól esett a sokujjú cirógatás,
mint váratlan, baráti látogatás.
Kostolgatta bőröm,
nagyokat szippantott harmat-illatából,
aztán tovább kószált,
akárha ébredő nyári mezőn
egy kiváncsi szellő-
fülemhez közeledve
valamit súgott is nekem,
gyöngéd, sejtelmes szárnysurrogás
volt csupán, de értettem,
mert virág voltam
azon a nyári reggelen.