különös teremtmény
ez a szerelem

más mint az eső
törékenyebb mint a kék ég

nincsen tavasza
itt nem jár körbe mint a megriadt őzikék

bár nem tudod de figyelemreméltó az
hogy szíve-könnye áttetsző árnyék

különös teremtmény
ez a szerelem

késő nyári éjszaka van
s ilyenkor mindig az jön aminek jönni kell

elsősorban a csillagok
előtte még azok a szentjánosbogarak –

ujjaink között megszűrnek
illatot fényeket

nem is érted amit füledbe suttog
fűszál-ének édenelőtti hangok szívedben