Nászta Katalin: A fotográfus apológiája

hány arcunk van, ugyan bizony?
épp annyi, ahányan néznek
ezért aztán jobb, ha elbújsz
oda, hol senki sem nézhet

hisz annyian szednek széjjel
annyi darabra szaggatnak
ahányan rád néztek egyszer
mikor veled szembe haladtak

ó, mindegyik igazát védi
még nem is hazudik tán
mert ő látott s annak látott
minek akkor mutatkoztál

hol hát a bibi, hol a mérce
ami igazán mérne minket
nem részrehajló, s könyörülne
mégis, ha nem jó, aminek nézett

fuss innen, vagy tégy okulárét
vagy láss és maradj néma
ne öltsd szavakba, ami rész
ha az egész kimondhatatlan

úgy születtem, hogy látva lássak
de ítélni ne nekem kelljen
csak felfogom, amit látok
és leírom, amit hittem

hogy a látvány miként lesz teljes
az egészet be nem fogom
csak lekaplak/fényképezlek
s képed szól magától magadról

2022-10-21

Forrás: szerző FB-oldala

2022. október 22.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights