Láng Eszter: Azon a napon (I.)
Azon a napon, amikor megpróbálom
összekaparni magam
teszek-veszek, lefestem a gázcsöveket
kitakarítom a műtermet, rendet csinálok
újraolvasom Kántor Péter Naplóját
megeszem a maradék tejberizset
hozzálátok levelet írni egy elhanyagolt
jóbarátnak (koncentrálni, koncentrálni)
azon gondolkodom, hogyan kéne magamat
átnevelnem hogy ne fájjanak az elválások,
a nélküled-létek, hiszen úgy is lehetek egyedül,
magamba zártan, hogy itt vagy
Elhatározom ezen a napon
hogy mint egy robotgép, olyan leszek
nem örülök, nem fájok
minden úgy lesz jól, ahogy lesz
itt vagy vagy elmész, teszem a dolgom:
levizsgáztatom a tanítványaimat
hazahozom a kiállításról a képeket
további haladékot kérek a nyomdától
leiratom a lakás leltárából a leszerelt
radiátorokat, kiporszívózom a heverőt
letörlöm a tévéről a port, ha már nagyon
látszik, kivasalom a kimosott ingeidet
keresek kárpitost, felhívom a vízszerelőt,
a lakatost
És levágatom a hosszú hajamat
amihez annyira ragaszkodsz:
korszakváltás az életünkben
1995