Magasról néz alá a sárgolyón tocsogókra-
van úgy, hogy a tizenharmadik emelet irodájából,
vagy a felhőkarcoló szálloda apartmanjából-
máskor magánhelikopere ablakából
vagy a milánói Scala páholyából-
Sőt, ha úgy kívánja, a Hold sarlójáról
is bámulhatná a sokakat, a lenn furikázókat,
kik mezítláb vacognak a bolygónyi télben,
üres a kamrájuk, a zsebük a tekintetük,
ők, a sokak, kik naponta megküzdenek
a morzsákért, mit ő lehullat
és van úgy, hogy nem jut mindüknek,
sőt tüdőnyi levegő sem némelynek-
ami baj, de csak az övék, a MÁSOK baja,
kik ott nyüzsögnek hangyákkánt a mélyben,
maholnap felfaljék a Földet, ami persze az övé,
de mit tehet?
Ha unja, bármikor félrenézhet