Abafáy-Deák Csillag: Nem félünk a farkastól. Halálos természet – Modem, Debrecen/2
(Megjelent a tisztajonline-ban 2014. január 8-án)
(Folytatás lapunk december 4-i számából)
A kiállításon ahol 14 képzőművész több mint 60 alkotása mutatja be, hogy a XXI. század elején milyen köztes, hibrid lények népesítik be a képzőművészet magyarországi univerzumát. A festmények és videók, diorámák mellett a plasztikus vonal is hangsúlyos, a humanoid, gyakran horrorisztikus figurák körbejárhatók. Hornyik Sándor kurátor a klasszikus és modern mitológiákat megjelenítő festményekről megjegyezte: a művek egy része saját félelmeinkre, elnyomott szorongásainkra mutat rá, mások a jelenkor társadalmi problémáira reagálnak.
Czene Márta a klasszikus thriller, Roman Polanski Iszonyat című filmjének képi világát felhasználva konstruálta meg a saját testéről és szelleméről alkotott képét. Magyarósi Éva rajzai és akvarelljei felhasználásával alkotott személyes hangvételű animációs filmet. Szabó Eszter „vásárlói” a szépségkultusz trendje ellen mennek, játékosan, és mégis borzongatóan. Verebics Ágnes festményein, bár creaturákat látunk, valójában emberi minőségünk eltakart, elfedett világa néz velünk szembe (Hóbagolyság, Black Rabbit). Fülöp Gábor az X-akták alapján hozza létre élethű, zoknis, parittyás UFO gyermekeit, akik bár idegenek, mégis szerethető figurák. A művész Katica szobra, kedvesnek tűnő címe ellenére sem megnyugtató látvány, amikor közelről vesszük szemügyre, akkor derül ki, a szobor katicából van. Ezernyi pöttyös katicából. Kirajzó méhekként szállták meg az embert, vagy egy újfajta lény, kiborg, kitinpáncélos katicaság születését látjuk? Mintha erre válaszolna légiességével Animus című szobra. Elszálltak a katicák? A felnőtt méretű, az átláthatóságig átlyuggatott emberszobor, szivacsosan áttört lyukakkal, belátást enged a test belsejébe, ahol semmi sincs, csak pórusai vannak, de arra sincs szüksége, nem lélegzik, és nem tudjuk, van-e és ha igen, hol található a lelke. A munka bravúros mesterségbeli tudásról árulkodik, a lyukacsos test egy fából kifaragott. Talán ennek is van szimbolikus jelentése. Nagy szürke szobra a mitológia birodalmába viszi a nézőt, az életnagyságú, tetovált, kocka hasú, bikafejű Minotaurus szürkemarha szarvakkal a nemzeti mítoszra is utal. Karácsonyi László mitológiája a keresztény bestiáriumoktól és kortárs képregényekig ível. Az apokalipszis lovasait ábrázoló műben felbukkan egy Ku-Klux-Klán-tag, egy terminátor, egy transformer és a Csillagok háborújából ismert Darth Vader is. Pszeudofossziliája bevásárló szekeret tol, vicsorogva rohan, keresi zsákmányát, amit majd egy szupermarketben lel meg, vásárolni fog. A bolygó neve: Craniata című műve egy fűvel benőtt koponya, talán az elpusztult bolygó újjáéledése, lenni, vagy nem lenni. A belül üres koponyán új élet sarjad? Növényi lét? Vagy csak műfű? Megkérdezhetnénk Szöllősi Géza abszurd és horrorisztikus Rókáját. A kis herceg sehol, csak mi gondoljuk őt oda. Rókában nincs hiány, Kovách Gergő kiállított művei között ott áll Kezes rókája; nem kezes bárány, nem rókabőrbe bújt farkas. Humanoid, és ez teszi félelmetessé. Aztán megnyugodhatunk, Karácsonyi László a Holdra repítette rókáját. De túl hamar lélegeztünk fel, Kovách Gergő fekete farkas falkát szabadít ránk, illetve alvó főszereplőjére, Mukira. A farkasoknak csak mellső lábuk látható, de faodú kalodájába zárt altestükkel is felidézik rémálmainkat, a mozdulni, menekülni nem tudás rettenetét.
(Folytatjuk.)
Abafáy-Deák Csillag
Marosvásárhelyen született, Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát magyar-angol szakon. Első írásai Kolozsváron az Utunk, Korunk, Echinox lapokban jelentek meg. 1979-ben Németországba emigrált, ahol a müncheni egyetem pszichológia szakán diplomázott. 1992 óta él Budapesten, prózát ír és publikál, valamint művészeti íróként a kortárs képzőművészetről rendszeresen közöl esszéket. 2013-ban Kölüs Lajos társszerzővel megjelent Fókuszváltás című kötetük a kortárs képzőművészetről, 2015-ben Kötött pálya, 2018-ban Nem könnyű szeretni és 2020-ban a Gyilkos karakterek című novelláskötete a Parnasszus Kiadó gondozásában.
Kiállító művészek:
Czene Márta, Fülöp Gábor, Győrffy László, Karácsonyi László, Kis Róka Csaba, Kovách Gergő, Magyarósi Éva, Máriás István aka Horror Pista, Moizer Zsuzsa, Nyári István, Péli Barna, Szabó Eszter, Szöllősi Géza, Verebics Ágnes