(Megjelent a tisztajonline-ban 2014. január 8-án)

 

 

Ovidius Metamorfóziasaiból a mitológiára utaló likantrópia jelensége, az a képesség vagy hatalom, mely által egy emberi lény farkassá változhat, vagy egy farkas tulajdonságait ölt­heti magára, ma már általában használatos bármilyen átváltozásra emberi és állati forma között. Ma már ezen is túlléptünk. A biotechnológia, a génsebészet és a klónozás lehetősé­gei további és újabb félelmeket erősítenek fel, a testünkkel, arcunkkal való manipuláció a plasz­tikai sebészet megállíthatatlan betörésével mindennapivá teszi az átváltoztatás vágyát, ugyanakkor a cyber-kultúra térhódítása az organikus és mechanikus határainak eltörlését vizionálja. És ez a jövő nem csak kopogtat az ajtón, hanem ezen nőnek fel gyerekeink, uno­káink. Nézzünk csak körül egy játéküzletben. Ha kislánynak keresünk játékot, szinte zom­bivá fejlesztett természetellenes Barbiet és horrorisztikus pónikat ömlesztenek ránk, és ha tovább kullogunk, a polcokon a régi jó Lego csoport Bionicle (az angol bio-logical és chro-­nicle szavak összeolvasztásából) figuráitól rettenhetünk el. Ezek többnyire egyáltalán nem robotok, hanem biomechanikus (?) élőlények. Belső szerveik, izmaik organikus szö­ve­tek­ből épülnek föl, míg bőrük helyett protodermisz, protoacél vagy másfajta anyagú pán­cél és kisebb gépszerű alkatrészek fedik őket.

Nézzünk körül a kiállításon, éljük meg félelmeinket, engedjük szabadra fantáziánkat és ve­gyük észre, mennyi humor, szarkazmus, önirónia rejtőzik a horrorisztikus figurák mögött. Ezek után már nem félünk a farkastól. Csak saját démonainktól.

 

Abafáy-Deák Csillag

Marosvásárhelyen született, Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát magyar-angol szakon. Első írásai Kolozsváron az Utunk, Korunk, Echinox lapokban jelentek meg. 1979-ben Németországba emigrált, ahol a müncheni egyetem pszichológia szakán diplomázott. 1992 óta él Budapesten, prózát ír és publikál, valamint művészeti íróként a kortárs képzőművészetről rendszeresen közöl esszéket. 2013-ban Kölüs Lajos társszerzővel megjelent Fókuszváltás című kötetük a kortárs képzőművészetről, 2015-ben Kötött pálya, 2018-ban Nem könnyű szeretni és 2020-ban a Gyilkos karakterek című novelláskötete a Parnasszus Kiadó gondozásában. 

Kiállító művészek:
Czene Márta, Fülöp Gábor, Győrffy László, Karácsonyi László, Kis Róka Csaba, Kovách Gergő, Magyarósi Éva, Máriás István aka Horror Pista, Moizer Zsuzsa, Nyári István, Péli Barna, Szabó Eszter, Szöllősi Géza, Verebics Ágnes

 

 

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ