It never snows at Christmas in that dry and dusty land.
Instead of freezing blizzards, there are palms and drifting sands,
and years ago a stable and a most unusual star
and three wise men who followed it, by camel, not by car,
while, sleepy on the quiet hills, a shepherd gave a cry.
He’d seen a crowd of angels in the silent starlit sky.
In the stable, ox and ass stood very still and calm
and gazed upon the baby, safe and snug in Mary’s arms.
And Joseph, lost in shadows, face lit by an oil lamp’s glow
stood wondering, that first Christmas Day, two thousand years ago
 *

Albert Csilla fordítása:

E száraz, poros vidéken nincs hó karácsony este,
homok – s nem hóvihartól ing a pálmafák teste.
De volt itt egy istálló s egy szokatlan csillag az égen,
három vándor követte- nem kocsin, hanem tevéken
s felsírt egy álmos pásztor a hallgató hegyekben
angyalsereget látva a csillagos egekben.
Szamár s ökör állt csendben istálló szegletében,
nézték, hogy’ ring a gyermek Mária jó ölében,
Az olajlámpa fénye Józsefet már nem érte
az első karácsonykor, úgy jó kétezer éve.