A titkosírás egyidős az írás kialakulásával. A titkosító eljárás nem más, mint egy algoritmus, amely az eredeti szöveget egy másik szöveggé alakítja, ez nevezzük titkosított szövegnek. Itt lép közbe a matematika, ami az irodalom rejtélyeit matematikai sémák szerint tudja kezelni. Az így átalakított szöveget kódolt szövegnek nevezzük, aki pedig ezt meg akarja fejteni, az kell dekódolja. A rejtjelezett szöveget mindenki tudja olvasni, de az üzenetét csak az tudja megérteni, aki ismeri a kulcsot. Kezdetben „láthatatlan” írást alkalmaztak, ekkor a megfejtést kémiai eszközökkel érték el. Volt idő, amikor egy szolga leborotvált fejbőrére írták, s amikor kinőtt a haja akkor indították útra, majd borotválás után olvasható volt az üzenet. Ismert a görögök szkytalá kódoló módszere. Az arabok a titkosírást felhasználták kereskedelemben, diplomáciában és a háborúk idején. Mivel a magas szintű matematikát uralták, 1412-ben már 14 kötetet írtak a titkosírásról, és persze fel is használták. Felfedezték a jelfrekvencia jelenségét, ami egy adott nyelvre jellemző, ennek hasznosítása hatással volt Nagy Károly birodalmára, Bizáncra és a keresztes államokra is.
A Habsburgok kulcsszerepet játszottak az európai történelemben, aminek Magyarország is részese volt. Ebben az időben V. Károly az 1530-as évektől a Német-Római Birodalom császáraként, korlátlan hatalommal rendelkezett. Neki volt egy titkos szövegezési kódja, amely közel fél évezreden keresztül megfejthetetlen volt, ezért minden történész új információk és titkok elérésére gondolt. A kód feltörése után, kiderült az, hogy az uralkodó is egy „közönséges” ember volt a hétköznapokban, mint mindenki, egyszerű emberi problémákkal küzdött. A francia kutatók által nemrég megfejtett szöveg 120 jelképpel rejtjelezett írás volt, és remélik, hogy ez további titkos iratok megfejtését segítheti majd.
1860. január 27-én meghalt Bolyai János, és a marosvásárhelyi várparancsnok minden írását lefoglalta, megvizsgáltatta, hogy ne legyen benne valami hadititok. Mivel nem talált ilyent, később az iratokat tartalmazó ládákat a Református Kollégium épületébe vitték. Bolyai írásaiban saját maga által szerkesztett betűket, jeleket használt, jegyzetei így nem mindig olvashatók. Kiss Elemér (Brassó, 1929. augusztus 25. – Marosvásárhely, 2006. augusztus 23.) életének utolsó 15 évében Bolyai János kéziratos hagyatékát tanulmányozta, és az eddig ismeretlen jeleket meg is fejtette, eredményeit a Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagyatékából című, 1999-ben megjelent könyvében közölte.
Számtalan magyar tudós, irodalmár foglalkozott kriptográfiával, titkosírással. Ma a számítógépek világában ezek megfejtése hamar meg is történik. Lássuk Gárdonyi Géza (született Ziegler, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar költő, drámaíró, újságíró, által szerkesztett titkosírás történetét. Gárdonyi csodálatos műveiből kiérződik, hogy ezotériával is foglalkozott, ezért nagy figyelmet szentelt a nyelv stiláris szerkezetének, tudatosan formálta és művelte a magyar nyelvet. Szóhasználata lakonikus, letisztult és puritán, de az ábrázolásmódját balladai tömörség jellemzi. Ezekből az adottságokból alakult ki a titkosírása, és így született meg a Titkosnapló 1915-1922 között, s mint rejtélyes kincset az egri emlékmúzeumban őrizik. Az író családtagjai, és neves tudósok is próbálták megfejteni, de eredmény nem született. A kíváncsiság egyre fokozódott, vajon milyen titkokról írhatott Gárdonyi. Porzsolt Kálmán a Pesti Hírlap tudósítója volt, és egyben Gárdonyi barátja, neki szokott felolvasni az író a titkos naplójából, így ő még láthatott részeredményeket. László János megfejtése tévútra jutott, ezt az Irodalomtörténet 1955. évi harmadik számában le is közölte. 1965-ben előkerültek az író egyes családi okmányai, több mint ezer levél, többszáz kartoncsík, persze ezek is az író titkosírásával. Ez egri múzeum felhívására 22-en jelentkeztek, a titkosírás megfejtésére. Gilicze Gábor egyetemi hallgató, segédeszközök nélkül fejtegette, Gyürk Ottó honvéd ezredes pedig a korszerű technika segítségével. És megtörtént a csoda, egy napon a két fejtés egybehangzott, megoldódott a fél évszázados titok. Gárdonyi rejtett írásmódja, gondosan kitervelt munka, jegyzeteinek, vázlatainak rögzítését, könyveinek írását megkönnyítette. Bizonyos idő után, már a folyóírás gyorsaságával használta. Betűrendszerét pont-vonal-körív elemekből építette fel, a dőlésirány is fokozta a kombinációs lehetőségeket, betű szerinti írás volt, csekély rövidítéssel, a magánhangzók rövidségét-hosszúságát is jelölte, a kettős mássalhangzókat is.