Nem tudom hány óra, csak sejtéseim vannak. A hosszú íróasztalomon cédulák sorakoznak különféle feladatokkal, időpontokkal, azokra feljegyeztem, hogy „akkor” majd hány óra lesz.

Az asztalomon az unokám legutóbbi festménye, vázlatok, a 2023-as Szatmári Kalendárium és néhány fénymásolt fotó sorakozik a ceruzák, ecsetek, filctollak, DVD-k, festékek szomszédságában. A fotók Berey Géza (1908-1982) író, újságíró, az anyai nagybátyám életét idézik. Holnap kell elődást tartanom arról a Forrásközpontban, hogy a római katolikus vallású, többkötetes szerző, a Brassói Lapok, az Aradi Közlöny, a Nagykároly és Vidéke, a Figyelő, a Szamos című lapok munkatársa, az Erdélyi Monográfia szerzője Váradi Aladárral, a Délmagyarország főszerkesztője, tulajdonosa, a Szegedi Szabadtéri Játékok szervezője hogyan került börtönbe, koncentrációs táborokba, és a hazaérkezése után néhány évvel hogyan lett élete delén éjszakai portás. Már tudom, hogy egyetlen bűne volt a sokkal jobban értesült kortársaival szemben: nem tudta hány óra van.

Én sem tudom, csak reménykedem, hogy egyszer majd valaki, valamilyen mértékben, formában megmondja ezt nekem, de egy pillanatig sem hiszem, hogy ettől valami megváltozik, netán jobb, vagy más lesz.

*Muhi Sándor (Szatmárnémeti, 1945. május 28. –) erdélyi magyar grafikus, művészeti közíró, helytörténész, gimnáziumi rajztanár, főiskolán, majd egyetemen óraadó. Mohy Sándor unokaöccse.