Sall László és másik 203 szövegeinek felhasználásával írta

Jörgen Börgen

 

Balról begurul a villamos az Ember tragédiája szereplői tolják RAOUL leugrik róla

RAOUL (szerepében BOJ): igazából itt jövök majd be valahol az xy és a zty utcák kereszteződésénél

(EGY ÚJ SZEREPLŐ): egy európai kisváros főterén vagyunk
RAOUL: nem tudom hogyan jutok be a kerítéseken túlra, nem tudom be kell-e egyáltalán jussak-e. BIHARI SÁNDOR: helyesen: jutnom.

(EGY ÚJ SZEREPLŐ): egy közép-európai nagyváros főterén
RAOUL: Ideiglenesen felállított kerítés ez függőlegesen párhuzamos deszkák, lécek? Nem újak,  ezeket haránt újabb deszkák fogják össze.

TIBOR ERNŐ: riglifa
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): egy kelet-európai nagyváros
RAOUL: Majd a deszkákat egymáshoz a láncok. Nem újak. Én vagyok csak új. Pénzem biztos nincs. És egyedül vagyok.
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): egy közép-kelet-európai.
RAOUL: Elveszek, mint gyermek a sokaságban. Történés horizontom következő állomásán érek partot. Először életemben: felnőtt vagyok. Szükségük van rám! Csak az érezheti át – mélyen, egészen ennek a három szónak az édességét, aki maga volt mindig a kicsi, a gyámolított, akit egész életében óvtak.

TIBOR ERNŐ: a híd ahol állsz part.

HARSÁNYI ZIMRA – GLATTER ÁGNES: egy özép-elet-ai erén vagyunk.

RAOUL: lelki molinókon lelki szavak. Mindenki szalad. Felém vagy a tömeg apad. Felfedem magam: RAOUL a JANUS és PANNONIUS utazási iroda helyi kirendeltségének alkalmazottja. Szemem szám bőröm színem.

TIBOR ERNŐ: a föld felszíne.

RAOUL: még gyerek vagyok. Elfoglalom magam. Meggyőződésem,  mindenki engem véd, rám vigyáz. Körém ülnek
ATTILA: (a csillagok)!
BIHARI SÁNDOR: Vagy ahogy Boros János mondja: „Aki él, azért él, mert megszámlálhatatlan sok más ember és élőlény életben tartja. Ezért neki is egyszerűen a többi ember jobb életéért és a természet megtartásáért kell rendelkezésre állnia: gondoskodnia kell róluk. A tisztességes ember gondoskodó ember.”

HARSÁNYI ZIMRA: én kérem sohasem tudtam.
RAOUL: Frissen, fiúk, repüljünk hát az úton!

TIBOR ERNŐ: fordította: Rónai Mihály András

RAOUL: hoztam papírokat az útra, Berlinbe! Drever vagy svéd tacskókopó. Szőrméje könnyen kezelhető, és szükség esetén fürdethető.
GLATTER ÁGNES: én kérem sohasem láttam

BARNA: Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!

TIBOR ERNŐ: Áprily Lajos fordítása

RAOUL: Hamilton kopó, nagyon egészséges fajta, jó mentalitással.

HARSÁNYI ZIMRA: én kérem sohasem éreztem.

GLATTER ÁGNES: és nem vagyunk egyedül.
ATTILA: Útra fel, cimborák, sürget a vágta!

TIBOR ERNŐ: Dudás Kálmán fordítása.

RAOUL: Lappföldi spicc kutya. A svéd lappföldi spicc.

TIBOR ERNŐ: számi!

RAOUL: mit számít az!? Ez az egyik legeredetibb, legősibb kutyafajta és Svédország egyik nemzeti fajtája. A fajtát a lappok…. számik fejlesztették ki terelő-, vadász- és őrzőkutyának való használatra. Ezek a tulajdonságok még ma is nagyon sokoldalú kutyává teszik számos felhasználási lehetőséggel. Tudtad, hogy a Svéd Kennel Club első törzskönyvében szereplő 1. számú kutya lappföldi jó azaz a számi spicc kutya? A svéd számiföldi spicc kutya ugyanúgy egy svéd kulturális örökség, mint egy kutyafajta.

GLATTER ÁGNES: én kérem sohasem hallottam.

HARSÁNYI ZIMRA: és nem vagyunk egyedül.
BARNA: Keljünk hát mielőbb, ó, társak, útra!

TIBOR ERNŐ: Szemlér Ferenc fordítása.

RAOUL: Vagy a norrbotteni spicc, a másik nemzeti fajta. A berlini kiállításon biztos nagy sikerre számíthat!

TIBOR ERNŐ: hát mégsem lapp?

1. GYAPAY LÁSZLÓ: nem kiállítás lesz az, film! Filmhez keresnek szereplőket. Új tehetségeket!
   (ATTILÁhoz és BARNÁhoz fordul) Ugatni, ugatni! Így! Ady Endre Szeretném, hogyha felednének! Ugatni, ugatni!
   BARNA: A hold nehéz szárnyain,

ATTILA: Az álom nehéz szárnyain
BARNA és ATTILA: Emelkedik fölénk álmaink pávamadara,/ És rikolt.
BARNA: Rikoltása úgy foglalkoztat bennünket, akár a halál:/Csak elkezdődik.
ATTILA: Bármi történik is, az a kezdet,/Mindenkor a kezdet,/És semmi más.
BARNA: Foglalkozz a mindenség határaival,/Ami vagy.
ATTILA: Mert önmagad vagy, s egyedűl, akár viharok közepette.
BARNA és ATTILA: Látod a levegőt,/A bennünk gyökerező mély hallgatást.
BARNA: Próbáld arcod tükörképét megtalálni a falban,
ATTILA: Próbáld arcod tükörképét megtalálni a padlóban,/Az asztalban, a heverőben, a könyvespolcban;
BARNA: Próbáld arcod tükörképét megtalálni a fákban,/Melyek virradatkor éles körvonalaikkal/ Megőrzik az éjszakát.
ATTILA: Ó a fák – a csillagokhoz vezető gyalogútak.
BARNA: A tenyerek alig beheggedt csillagok.
BARNA és ATTILA: Egyedűl ajkaink ladikja úszik most tovább/ A csókok/ Láthatatlan folyóján.
BARNA: Senki sincs, aki kiállna igazunkért,/Helyettünk ezt senki meg nem teszi.
ATTILA: Bármi is történjék, az a kezdet,/Mindenkor a kezdet.
BARNA és ATTILA: És semmi más.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: hát ez meg micsoda!?
TIBOR ERNŐ: Cséby Géza fordítása
BIHARI SÁNDOR: készül a librettó!
RAOUL: Hajrá, hosszú az út, emésszük, társak! A smålandi kopó egy meglehetősen nagyméretű, kiváló mentalitású vadászkutya, amely családi kutyaként is kiválóan működik.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: Ugatni, ugatni!
RAOUL: Să mistuim, prieteni, cît mai degrabă calea!
TIBOR ERNŐ: Constantin Olariu fordítása
RAOUL: Svéd ju-hász-ku-tya!!! Itt vannak a papírok!!!
ATTILA: Lélek lobog a kőbe, a vasba,/Mind, mind az Ember gondolatja:/Az aszfaltos út, a ház, a torony.
RAOUL: Frissen, fiúk, repüljünk hát az úton!
TIBOR ERNŐ: Rónai Mihály András fordítása
RAOUL: Szürke rénszarvasvadász kutya Társaim, itt az idő, hogy útra keljünk.
BARNA: A sínbarázdás, hatalmas utcán/Amíg az éj nagy csendje hull rám,/Az Embert imádja minden orom.
ATTILA: gyalog?
TIBOR ERNŐ: Dehogy gyalogy.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: Vonattal. Ugatni, ugatni!
BIHARI SÁNDOR: Gyalog csak az angyalom angyalog.
HARSÁNYI ZIMRA: Őgyeleg lesz az.
BIHARI SÁNDOR: Igen, az angyalom ő.
GLATTER ÁGNES: Nem, az angyal, az andalog.
ATTILA: fiúk így repüljünk, fiúk úgy repüljünk, akkor most hol vagyok?
RAOUL: én nem vagyok egyedül! Vágjunk hát neki, kopó társaim, siessünk! Kutyatársak föl, mielőbb vágjunk az útnak, még mielőtt minden vonatot törölnek!
BIHARI SÁNDOR: Raoul, ne aggódjon, a mi vonatainkat nem törlik!
RAOUL: Semmi, a legkisebb kétség vagy aggodalom sincs bennem. De jó jónak lenni! És milyen egyszerű! Nem is értem: hogy nem jutott előbb eszembe!
TIBOR ERNŐ: ahogy Csokonainál is hogy: Menjünk.
BIHARI SÁNDOR: És mind elmennek!
Balról befut a villamos AZ EMBER TRAGÉDIÁJA szereplői felugrálnak rá néhányuk tolja és elhagyják a színpadot

 

Időpont

„1944. május 3. kedd Magyar-német kívánsághangverseny a Szigligeti színházban bárki rendelhet zeneszámot!” (újsághír)
Mottó:
„A világirodalom benne él minden olvasójában, s én megpróbálom itt leírni úgy, ahogy énbennem él. Nem csinálok hozzá semmi új tanulmányt. Azt kérdezem magamtól: mi hatott, mi maradt meg bennem?” Babits Mihály

„ (…) elrendelték az elmegyógyintézet tizenhét zsidó ápoltjának gettóba-szállítását. A tébolyda zsidó lakói zárt teher-gépkocsin, ápolók kíséretében érkeztek épelméjű fajtestvéreik közé. A tébolyultak, ha akadt még tisztult pillanatuk, aligha tudták megítélni, miért zavarosabb itt a hangulat, mint a reménytelenség falai között, ahonnan kihozták őket.”. Katona Béla –Várad a viharban, 1946

Akik szerephez jutottak

KERTÉSZ ATTILA                                 nagyváradi színjátszó, műkedvelő

                                                                                       (1959. november 13. –  1987. )

SZABÓ BARNA                                     nagyváradi színjátszó, műkedvelő

                                                                                       (1963. július 12. –  2012. április 1.)

1. GYAPAY LÁSZLÓ nagyváradi polgár- és gyepmester

ZIGÁNY MIKLÓS                                  őt soha nem látjuk

SZŰCS LÁSZLÓ                                    szerkesztő, barát

LIGETI GYÖRGY                                  zeneszerző, átutazó

                                                                                       (1923. május 28. — 2006. június 12.,)

BIHARI SÁNDOR                                  öngyilkos

TIBOR ERNŐ                                         festő (1885. február 28. – 1945. tavasza)

Egy ANYA és GYERMEKE                   néha megjelennek a szürkeségben és kérdeznek

                                                                 Mint ANYA: RÓZSA ÁGNES (1910. december 17. –  1984. július 30.)

                                                                 Mint GYERMEKE HEYMAN ÉVA (1931. február 13 – 1944. október 17.)

SALL PÁL                                               egy nagyváradi néha megjelenik a szürkeségben és kérdez

DARKÓ ISTVÁN                                   rádióhang (1954. május 4. –  1982. szeptember 7.)  

BOJ                                                                                mint Jób a könyvében

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA                   szereplői

EGY NŐ

A KERÍTÉSEN TÚLRÓL HARSÁNYI ZIMRA (1929. június 21. – 2010. március 31).

EGY MÁSIK NŐ

A KERÍTÉSEN TÚLRÓL GLATTER ÁGNES (1914. május 23. –  1944. június 3.)

(EGY ÚJ SZEREPLŐ):      ő csak úgy van

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ