Nagyjából egy hétig volt nekem amerikai őslakó ősanyám vagy ősapám. A születésnapomra kapott DNS tesztből bújt elő, de valahogy most odalett.

Nem közeli felmenő volt, nem is nevezhető jelentősnek, alig 1%-os ős. Az algoritmus megbízhatósági intervallumának az alsó szegletében húzódott meg, de valahogy mégis megörültem neki, amikor elém került, egy számomra átláthatatlan számítás eredményeként.

Ma reggelre, ugyanannak a genetikai táblázatnak másodelemzése szerint, viszont úgy néz ki, nincs is nekem indián ősöm. De kaptam helyette másik, hasonlóan alacsony statisztikai megbízhatóságú, szibériai ősapát Jakutföldről. Ez is kezd kedves lenni valahogy nekem.

Azt hiszem, nem illik mindkettőt megtartani, hacsak úgy nem, hogy átmentem őket Szibériából Amerikába. A jégkorszak idején befagyott tengeren túl, telepedjenek le szépen, legyen nekük könnyű a founder population [1].  Ezt megpróbálom most gondolatban, egy korty kávé mellett.

Jegyzet

[1] Az alapító sokaság a genetikában egy olyan emberi közösség, akinek a genetikai sokfélesége csökken, egymáshoz hasonul, egy-egy területileg vagy kulturálisan elszigetelt csoporthatár miatt.

1. B.Tomos Hajnal:
   2023. március 10. 12:50

   Igen, persze, szerintem is megtörténhet,hogy egyazon ősről van szó, hiszen a rézbőrű száraz talppal(azaz mokaszinnal) is átsétálhatott Jakutföldre az akkori Bering-szoroson vagy fordítva: a szibériai üldözte zsákmányát Alaszkáig.