Anya és apa sétál. Anya elől, apa utána.

Anya, szállj már le.

Valami bajod van? Istenem, megint rájött az ôtperc… Honnan szálljak le?

A magas lóról. Mert azt hiszed, velem mindent megcsinálhatsz, hogy engem elcsábíthatsz.

Már régen nincs ilyen szándékom.

Ha a fejed tetejére állsz, akkor sem megyek az Uffizibe.

Nem érdekel A tavasz, a Meduza, s az Urbinói Vénuszt sem akarod látni?

Nem is tudom miről beszélsz. Elegem van, fáradt vagyok.

Én sem megyek.

Akkor hová megyünk?

Vásárolni. Veszünk valamit. A gyerek nagyon várja.

S tudod már mit kéne?

Mondjuk egy Michelangelo reprintet a kollégiumi szoba falára.

Látom, nem tudsz felnőni hozzám. Reprint? Az nem illik hozzánk. Merj nagyot álmodni anyuka.

Aha. Akkor vegyünk egy Furla táskát.

Ha már táska, akkor Louis Vuitton. Nem vagyunk alábbvalók Tóninál. De nem azt veszünk. Maradandó emléket.

Mire gondolsz?

A Dávidra.

Ki az a Dávid?

Hát nem a Copperfield. Nézd csak, ez az a szobor, amit kinéztem.

Ne vacakolj már apa, ez olyan kacskalábú.

Semmi baj, majd otthon átfaragtatom.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ