Szente B. Levente: Ropog a csontos héj (Cseke Gáborhoz, odaátra)

 

(„többé

ne keress a csillagok között

hazudott mind

ki engem oda tudott”) – ismeretlen ismerős

mint vének ajkán egy régi dallam úgy mesélted

egyik favágó volt másik tengerész

s egy másik ki nem értette mi a józanész

egyként összegyúrva szép emlék tán merész

valahányszor útnak indulok

magamra öltöm sálam kabátom

én ki jó emberekkel ölelkeznék

kezem feléd kinyújtom hej hej te

haj te emlék

hej már a csillagok sem –

csak én ki a semmiben tapogatódzom

hej hej hej – barátom

régi jó barátaim hej

kiáltom egészen halkan

hol vagytok osztatlanok

és te és te

hej hej hej

csak a szél maradt itt csak a visszhang ki él

le kéne kottázni minden indián táncot –

mielőtt másik este jön – ezt mondtad

erre tisztán emlékszem

ej ej este van ismét este van

mécsvilágnál egymagam meg a régi dallam

papíron sercen égnek gyúlnak fel azok a hangok szavak

töröm a diót egyre csak töröm

és töröm csak töröm ropog a csontos héj

roppan a csönd is

fogatlan ínyem valami összeszorítja

levetem sálam kabátom – bocsáss meg ha

ujjaim közé csomagolom

hiányod

2023. április 28.

4 hozzászólás érkezett

  1. Rozália Somorčíková:

    Nagyon tetszik a verse Levente.
    De a ropogó csonthéj felett fúj a szél.
    Ezt érzem. De ez így megfelelő.
    Nagyon nehéz írni Cseke Gábor halála kapcsán.
    Én csak 12 évig voltam vele kapcsolatban.
    De nagyon fáj, hogy elment.
    Köszönöm.

  2. Somorčík Szombath Rozália:

    Így megfelelőbb.

  3. Szente B. Levente:

    Kedves Rozália! Mondanám, hogy köszönöm szépen… mi ilyenkor illő, de ez esetben nem tehetem… Ugyanúgy érzek én is. Nem tudok eléggé hálás lenni neki, annyi mindenben mellettem volt. De ezt a verset ki kellett, hogy… mert beszélgetéseinkról szólni kell, még ha utolsók voltak is. És persze ott voltak terveink… de idővel jönnek azok, valamiképpen.
    Én köszönöm, nagy tisztelettel!

  4. Somorčík Szombath Rozália:

    Köszönöm.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights