HORVÁTH SZ. ISTVÁN (Moshu) webguru, ő mentett meg bennünket(Régi Káfé) a cyberhaláltól. Kanadában él.

Itt (Kanadában) nincsenek igazi kávéházak. Olyan helyekre csak utazásaink során jutok el, pl. Buenos Aires vagy Budapest… A Starbucks nevű lánc megpróbálta, és még mindig próbálja szerintem, valamelyest betölteni ezt a szerepet, és egy bizonyos társadalmi kategória – a hipszterek, mondják errefelé – oda is járnak, de az én szememben ez afféle észak-amerikai sznobéria: kimondhatatlan talján nevű kávékat rendelnek, s közben (kizárólag) Apple-gyártmányokra meresztik a szemüket. Az nem az én világom.

Reggelente én az internettel kávézom, mert ott nem kell beszélgetni senkivel. Ahogy vénülök, egyre inkább emberkerülővé lettem. És a hátam mögöttről érkező hírek alapján, igazam van… A Káfé nevű webhelyre csak akkor látogatok, ha a technikai SOS érkezik.
Ébredés után lemegyek a konyhába, bekapcsolom az espresso-gépet, és amíg bemelegszik, jótékony testgyakorlatokat végzek. Cukor nem kerül belé, a 70-es évek közepén, az első sorbanállások idején (Románia) leszoktam róla, ám kis tejet (laktózmenteset) teszek belé. Aztán felballagok a számítógépes szobánkba. Ihletre nincs idő és tér… mindent elborítanak a hírek.  Na, azt kellene kiiktatni az életből, s helyette olvasni. Még többet olvasni!
Valamikor déltájt megiszom a második, s egyben aznap utolsó kávémat. Közben, előtte, utána mindenféléket írogatok, emlékiratokat és szabadkőműves tanulmányokat. De már többnyire csak angolul. És dél-tengeri szigeteken szeretnék végre otthon lenni…