Szöveg: Zilahi Nono

Kép: Sipos Sándor

Sipos Sándor farkaslaki származású, Montréalban élő és alkotó grafikus, festőművész 1957-ben született. A képzőművész így nyilatkozik munkásságáról:

„Több mint 25 éve Montréalban élek, az anyanyelvem mellett elsajátítottam a francia és az angol nyelvet is, mivel Montréal kétnyelvű város.

Mesteri szintű kurzusokat hallgattam a montréali Université du Québecen: szociológia, kortárs videoművészet, művészettörténet szemináriumokat.

Közel harminc évre terjedő folyamatos alkotói tevékenység áll mögöttem. Munkáimat és rajzaimat több montréali, torontói, budapesti, kolozsvári irodalmi és művészeti lap közölte már, többek között a Matrix, a Vice Versa, a Guide-Ressources, a Clin d’œil, a Dires, a Kalejdoszkóp kanadai magyar irodalmi folyóirat, a Boreal Editeurs, a Panel magazin, a Helyőrség, a Korunk, valamint a Székelyföld folyóirat.”

Művészeti tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémián végezte, ahol 1984-ben kitűnő minősítéssel szerzett diplomát szobrászat és pedagógia szakon, szobrász és rajztanári képesítéssel. Egyéni kiállításai nyíltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Budapesten és Montréalban; emellett számos csoportos tárlaton mutatta be alkotásait hazánkban, Magyarországon, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban az évek során.

„Eddigi munkásságom során három nagy témakör foglalkoztatott: a dekoratív ösztön dimenziója, az absztrakt dimenzió és a társadalmi-szociális dimenzió. Sokféle műfajt érintettem. Ezeket egy kicsit úgy képzelem el, mint egy földcsuszamlás alkalmával láthatóvá váló geológiai rétegződéseket: bizonyos nyomás (társadalmi vagy más) szegmentumaként egyszer csak előhívódnak”-vallja a képzőművész.

Munkái megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben. Tagja több hazai és külföldi művészeti szervezetnek, amelyek közül említésre méltó a Montréalban működő Kanadai Magyar Művészek Társasága, amelynek huszonkét éve aktív tagja; továbbá a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh, a budapesti MAMŰ Társaság, a Magyar Műhely Galéria, valamint a Dunakanyar külföldi és magyar művészeit összefogó Colosseum Csoport.

Sipos Sándor így vall művészetének metavizuális dimenziójáról: „Az elmúlt öt évben a számítógépes kommunikáció, a cybertér és a virtuális közösségek foglalkoztattak. Vizuális művészként erősen befolyásoltak a számítógépes jelenségek, de ezzel párhuzamosan a művészi kifejezésnek egy másik dimenziója vagy tárgya, azaz a »díszítő hajlam« is érdekelt.”