Ahogy az már jó ideje hagyománnyá vált, a résztvevők a Rákóczi pince nagytermében találkoznak. Pince-hűvös, félhomály, többé vagy kevésbé tartalmas, szellemes és szellemtelen díszbeszédek, köszöntők hangzanak el. Aztán vissza a forró kinti valóságba. Bezárt boltok, eladó ingatlanok. De a kultúra legalább vigasz. A Paulay Ede színház és a zsinagóga tárt ajtókkal fogadja a századnyi sereget. A színpadon a Székesfehérvári Balett Színház ifjú táncosai Örkény István és L. Simon László szövegére, illetve írógépkattogásra hatásos táncjátékot produkálnak. Aztán az írók felolvasása következik. Kukorelly Endre elmondja, hogy őt felkérték legyen kapitánya a szerdai futball meccsen a írótábor csapatának. Ezért megjelölte azokat az íróbarátait, akikkel már játszott együtt. És meghívták őket. Az előadott szövegek közül hallhatóan Márton László 56-os groteszkje aratta a leghangosabb sikert. A termet elhagyókból következtetve Lipcsey Emőke (Göteborg) sterilizáló műtétet megjelenítő novellája talált legkevésbé a hallgatóság befogadására. Bőséges ételkínálat volt a jutalma a bőséges szellemi táplálék közben alaposan megéhezett nagyérdeműnek.