Erszény Eszter: Lanyhán megremeg
Lanyhán fordulnak a vaskerekek, kétség van a nehézfémben. Bizonytalanságom
maradásra biztat, de vontat már otromba súlyával egy józan holnap. Kattog a kerék,
szótagolja eperszínű szavaidat, illat árad odaveszett perceimből. Domboldalon fenyőerdők
sűrű zöldje fut az égbe, kék boltívben ígéreted fátyolosan megremeg.