Patócs Molnár János: HATVAN

            Öcsémnek

Hatvan hullám Vér bor csendesen
            Elfolyik míg el nem esem
            Alkalmasint nő a hasam
            Kocsmában elverem néhány vasam
Feltételesen szabad lesen
            Még ellesem hogy hasad
a szó Rőt pirkadat
bealkonyul vége szakad
            Benyel világkoporsó
Felteker hasznos sorsorsó
            Megakadok torkon falat

Szembeszökik hatvan tajtékhullám
Jeges partokra kiteríti hullám
Elrémülök hogy összepakol a semmi
Kedvem elvész sírni verekedni
Hallgatni csak vakon bután
            Mint felejthető esős délután
            Szerelmespár új lakásuk mélyén
            Nem gondol arra mi zúg a végén
Mi zeng mi zsong mi károg karón
            Mi süvít sötét nyárvégi udvaron
            A galamb röpte égbe fagy
            Elbújik s visszales a nap
            Fehér csend riad menekül
            Kút karfáján véresen megül

Ki ül minden állomáson Vakon ki vár
Kire omlik szivárvány láthatár
Kit hoz közel Kit tart távol
Kinek üzennek Amerikából
Hatvan hullámát felejtse el
            A bűn örömködött
            Az öröm gyászlepel
            A hazug igazként tündökölt
            A tündöklés véres alkonyat
            Varjak virágoztak sóég alatt
            Nézte hogy csattog zakatol az élet
            Bénítják némítják mégis éled

Felkel feltámad fellázad
Hiába alázza sunyi alázat
Házat épít miközben egyre temet
Óhazát óhavat nőket eget
Fát ültet had teremjen másnak
Kedvesnek fiúnak elmúlásnak
Mi értelme mi ha nem épít szépít
Mi értelme ha nem üti hossza a szélit
Ha formátlanná torzul a forma
Ha csalás a hiteles norma

Hatvan martostromló kőhullám
Vakon is látni a mutató nullán
Pihenő varjúnak galambnak szarkának
Kilátótoronyból visszalősz a mának
Benned ég vad és vadász
Kivirágzik megetet egy kalász
Isten is megnéz élsz-e még révülsz-e
Ékül simul-e arcodra napszürke
Tenyeredből ötletet esznek
Állsz-e még árbochoz kötve veszteg
Mire lecsukódik az ünnep szempillája
Van-e még lesz-e még szavadnak hazája

Átérsz-e kétséglila lapályon
Üldöznek-e vagy ravasz álom
hogy menekülnöd kell Félszeg éjek
vasajkú szenvedélyek égnek
józan égjelekkel össze szétkavarodva
Rozsdás és életlen borotva
lecsupaszított a huszadik század
Más nem sirat csak a házad

Fülelsz fáradtan megverve
Hatvan hullám jegén felkenve
Eretnekszent álmok hímringyója
Mennyei disszidens szökevény a pokolba
Szerénység grófja hőzöngés kódusa
Sosem fogadta be az USA
Sem író- sem képírószövetség
Sem kártyázó naplopó esték
Zöld kártyát nem lopott kapott
Szabadságszobornál nem emelt kalapot
Kártyát bárcával nem kavart kevert
Istennel hazával nemzettel perelt
Lélekhez szólt lelketlen
Bár tudta lehetetlen
Összefonódva szétzavarodva
Hatvan érv feldarabolt fémszobra
Semmit sem akart mint aki mindent
Halkan „andante” kibillent

Künn a város felzakatol
Gépbarmoktól kiürül az akol
Egybeömlik fénymosoly a jajjal
Kiborul szétfolyik a hajnal

2023. augusztus 26.

1 hozzászólás érkezett

  1. Edit Gogolak:

    Ezt a verset egy a brosúra kellett volna írnod .. te vagy benne.. meg mindenki.. nemzet.. elvándorlás .. optimizmus, derű, ború… el kell meg egyszer olvasni.. biztos akkor mást fejtsék meg belőle!!! Tetszett!!lementem

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights