(sall lászló) variációk
egy örkényesen szép halálra gondolok
a molyaimnak hormonost nem én gondoltam
de ilyet lehet kapni
meg biztos még mást is
modern kor sok már az intelligencia
még a természetes is sok már
már biztos olyan is van hogy
csak gondolok rá
s akkor elpusztul
amikor eszembejut
nem is olyan vicces
mert ma „56” van
s ezzel csak ne viccelődjem
meg se nem -k
mert ez volt az jut eszembe
amikor elkergettétek
a népellenes honfitársaitokat
de ennél jobb már nem lesz gondolom
úgy fáj hogy ami fáj
mindet eldobnám bele a fénybe
ahova meg a molyok se nagyon
de majd a hormon
október sehol egy ember
az ilyennek le is jár
a szavatossága hamar
Pusztai Péter rajza