Teltházas előadások, tánc, zene, komikum és tragikum, Kárpát-medence színházi világa ötvöződött a Barcaságban. A fesztivál első napján a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a magyar irodalom egyik legismertebb drámai költeménye, Madách Imre Az ember tragédiája műve alapján mutatta be előadását. A produkció zeneszerzője, rendező-koreográfusa Könczei Árpád volt. A második napon a helyi ifjúságra szegeződött a figyelem, Bálint Ferenc rendezésében a brassói Grimasz színjátszócsoport Egyből kettő című abszurd mesejátékát láthatta a közönség. Az estét a nagyváradi Szigligeti Színház, Balogh Attila által rendezett Molnár Ferenc Játék a kastélyban komédiája zárta. Kifacsart citromok, klasszikus fejek, nevetséges, vén szoknyavadászok esdeklése csalt mosolyt a nézők arcára. Kitörő monológok, vékony falak, s azok teljes ledöntése, játszott és megjátszott szerepek írták körül a darabot.

A hétvégi előadások már más irányba terelték a hangsúlyt, a szombati műsort Szabó Enikő egyéni előadóestje, A gondolatnak ősze rám köszönt verses-zenés előadása nyitotta meg Szabó Zsolt zongorakíséretében. Vasárnap délután az 1848-49-es szabadságharc tiszteletére állított emléket a Brassói Vándorszínház – Az Összetartozás Színháza keretén belül az Ultima Sacra Regős Társulat Feloldozás című produkciója. A Vándorszínház immár második alkalommal vett részt a Magyar Színházfesztiválon. Az Ultima Sacra együttes, Szepesi Richárd, Szőke Tímea énekhangjával és Miks-Rédai Csaba szavalásával ismét lángra lobbantotta a nemzeti öntudatot, a magyarság, a haza és a szeretet létfontosságát hangsúlyozták. A Feloldozást a háttérvetítés mellett élő tánc is kísérte. A vetítést Szőts Attila, Béres Vivien Beatrix és Csiki Edmond rendezte, a felszólaló Nemzeti Dalra a Bölöni Kék Virág Néptánccsoport tagjai táncoltak. A színházest a nagyteremben folytatódott, Márai Sándor Kaland drámája került színpadra a kassai Thália Színház előadásában. A darab rendezője Beke Sándor volt. A Kárpát-medencei összetartozás, vasárnap este nemcsak szellemileg, hanem fizikai mivoltában is megvalósult, hiszen még mielőtt elkezdődött volna a Márai darab, a kassai Thália Színház igazgatója, Czajlik József és Kökösi Attila a Brassói Vándorszínház – Az Összetartozás Színházának alapítója testvér-színházi szerződést írt alá, mely megelőlegezte a jövőbeni közös együttműködést. A humoros performanszokat felváltották a komolyabb hangvételű drámák, társadalmi reflektációk. A Kaland az élet valódi problémáival szembesített: döntés család és hivatás között, boldogság és boldogtalanság, házasság szétbomlása és beteljesületlen szerelem.

A fesztivál hétfő délutáni záróműsoraként – folytatva a történelmet és a társadalom éles ábrázolását – Némethy Zsuzsa és Bilibók Attila Ki vagyok én? című verses produkciója szerepelt, amely Petőfi Sándor életére koncentrált, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével jött létre a Petőfi 200 emlékév alkalmából. A finálét a szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulatának Ödön von Horváth Kasimir és Karoline darabja zárta Botos Bálint rendezésében. Oktoberfesti mulatság, formabontó, közvetlen játék és forgó színpadtechnika, egyszersmind ringispili nevetés önmagunk paródiáján.

1. Petrás Mária:
   2023. november 9. 22:17

   Gratulálok drága Vivien!!!

2. Nagy-Imecs Zsuzsánna:
   2023. november 11. 10:01

   Köszönöm Vivien a beszámolót, így egy kis ízelítőt kaptam a brassói színház fesztiválról! Puszi