A lila ég hívása – Cselényi dosszié, 2023. október
cselényi béla versei
hívom a lila eget
a régi régi boldogságot
most más idők járnak
időszerű a lila ég hívása
s tán látok még egyszer lila eget
nem ébredtem lila égre
csak kacatra
fáradtságra
le kellett oda ülnöm kávézni
hogy jöjjön már a lila ég
Budapest, 2023. X. 21.
médiaközöny
komfortzónámból
rángat ki a rádió
le is tekerem
Budapest, 2023. X. 22.
ó az az út
megfordult a busz
az aranyozott virgács
velem robogott
Budapest, 2023. X. 22.
ajándék
eszembe ötlik
a giccses ólomkristály
giccsember hozta
Budapest, 2023. X. 22.
szégyentelenül
reád gondolok
súlyponti bizsergéssel
nem ez a lényeg
vagy mégiscsak ez
lenne a legfőbb dolog
a fene tudja
beléd olvadnék
mint a biztosító drót
szégyentelenül
Budapest, 2023. X. 22.
a vadóc ember halála
meghalt a vadóc ember
a vadóc ember meghalt
hiába volt vadóc
elhessegetni haraggal a halált
végülis képtelennek bizonyult
ha nem lett volna vadóc
rózsaszín elmúlását ülnénk
de vadóc volt
és PRUKSZ
sehol a piros alkonyat
Budapest, 2023. X. 23.
egy tél felidézése
ahogy az ősz belegondol
úgy tűnik hogy nagyon rég volt
távolabb a halálomtól
színes volt a fehér égbolt
Budapest, 2023. X. 24.
Őszi töprengés
Október. Dementálódnak a virágok,
mint a holland festő kalászai.
Az én fülem mindössze viszket;
annyival is kisebb vagyok.
Budapest, 2023. X. 25.
vágyak finomkeresése
összeérő tenyereink bőrfelülete
bőrfelületeink előjele
egy lehetséges vad érintkezésből
ennyi maradt
parányi feszkó
Budapest, 2023. X. 25.
magyarok és egyebek
mintha tömegnippről tördelték volna le őket
fogynak ismerőseim
akikért keserű volt a kávé
Budapest, 2023. X. 26.
az idegsejtek peremén
agyamnak minden lomra szüksége van
nem érinti őt az őszi nagytakarítás
gyűlnek egyre pangó emlékeim
szemét mivoltukban is
pótolhatatlanok
ilyen az idegsejtek
anyagmegmaradása
cakkenes peremükön
mi fut?
lélek fut
Budapest, 2023. X. 27.
ébredezés
mintha a banándugót kihúznám a készülékből
s kicsorognának belőle a háborúk rákfenék
olyan nehéz az ébredés
bekapcsolni a rádiót
mint ablakot nyitni hideg zimankóban
Budapest, 2023. X. 28.
egy délutáni álom vége
álmomban fogom apám bordázott szvetterét
itt úgy mondják hogy kardigán
nem vagyok otthon
csak lakásomban ücsörgök
fogom a szvetter ujját
érzem hogy van
olyatén bizonyossággal
mintha ébren lennék
se szvetter
se apa
ocsúdok fel
aztán felhúzom a cipőmet
aminél nincsen unalmasabb
Budapest, 2023. X. 30.
2023. november 11. 12:59
Köszönöm a közlést-
2023. november 14. 14:42
Ön , kedves Cselényi Béla , minden megnyilvánulásában költő -ember, millió -millió emlékével. „gyülnek egyre pangó emlékeim szemét mivoltukban is pótolhatatlanok „,
és minden besütítve egyetlen,pótolhatatlan életbe.
Tisztelettel