Négy éve osztálykiránduláson látogattuk meg a múzeumot, talán mi voltunk az utolsó csoportos látogatók. Utánunk nemsokára megkezdődtek a felújítási munkálatok. Az idegenvezetőnk szerint a székely múzeum alapítását Fekete Sámuel vette fel 1868-ban, de a múzeumot 1875-ben alapította özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília Imecsfalván. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe az Apor-kódex, valamint a később elpusztult Csereyné-kódex, a legrégibb magyar énekeskönyv. 1879-ben átkerült a gyűjtemény Sepsiszentgyörgyre. A Kós Károly tervezte mai főépület befejezéséig Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium épületeiben létezhetett a múzeum. 1900-ban a Székely Nemzeti Múzeum a párizsi világkiállításon eredményesen szerepelt. 1901-1923 között László Ferenc vezetése alatt, a Székely Nemzeti Múzeum az európai régészet értékelt intézményévé vált. 1916-ban a román betörés után a Magyar Nemzeti Múzeumba menekítették a múzeum anyagát, ami 1922 októberében került vissza. 1924-ben az intézményt alapítványi jogi személyként ismerte el a román állam, és ez az 1949-es kommunista államosításig így is maradt. A második bécsi döntés után a Székely Nemzeti Múzeum Észak-Erdély egyetlen közgyűjtemény rangú múzeuma volt. Legértékesebb részét a második világháború viszontagságai elől Nyugat-Magyarországra menekítették, ahol azonban 1945. március 29-én, 52 láda muzeális anyag a zalaegerszegi állomáson bombatalálatban elpusztult. Megsemmisültek a 14. századi oklevelek, egyházi levéltárak, kódexek, irodalomtörténeti ritkaságok. 1949-ben László Gyula a hármas honfoglalás elméletének a megteremtője a magyar ősköltészetről tartott előadást, néhány hétre rá a Székely Nemzeti Múzeumot államosították, utána közigazgatási egységek fennhatósága alá került állami tulajdonként, 1952-ben a nevét is betiltották. Az 1989-es rendszerváltás után, a Székely Nemzeti Múzeum újra visszakapta eredeti nevét. A viszontagságok lezárásaként ráfért egy nagyszabású feljavítás.

2023. október 23-án a hivatalos megnyitón hazai és magyarországi vendégek és intézményvezetők, majd délután a nagyközönség is megcsodálhatta az újjávarázsolt Székely Nemzeti Múzeumot, a nyitásra berendezett korszerű kiállításokat és a gyönyörű múzeumkertet. Vargha Mihály múzeumigazgató megnyitó beszédében azt vallotta: „Haladni kell a korral és megszólítani a fiatalokat, hiszen a jövő múzeumbarátját már zsenge korban kell megszólítani, olyan múzeumot szeretnének, amely nem csak az észhez, hanem szívhez is szól, olyan élő múzeumot szeretnénk, ahol a kiállított műtárgyak csodálata mellett a szabadidő minőségi eltöltését is tudjuk kínálni”. Tamás Sándor a Székely Nemzeti Múzeumot fenntartó háromszéki önkormányzat elnöke szerint: „Szülőföldünk erőterének esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületegyüttesbe. Amikor ide belépünk, azt érezzük, hogy otthonos ez a hely, hogy hazaérkeztünk. Azt érezzük, hogy több mint egy épület, több mint egy múzeum, több mint egy intézmény. Ez a székely nemzet múzeuma”. Brendus Réka a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szerint: „Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a múzeumra, mint történelmi örökségünk gyűjteményére, de a Székely Nemzeti Múzeum a székely öntudat jövőt építő ereje, ahová azért jövünk, hogy feltöltődjünk, példát merítsünk és megtaláljuk a helyes utat egyénként és közösségként egyaránt. Ez a hely már nemcsak múzeum, ez a hely a székely nemzet mindennapjainak, életművének és dicsőségének otthona, a székelység megmaradásának szentélye”. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját idézve: „A Székely Nemzeti Múzeum megújulása, anyagi és szellemi gyarapodása indikátora a mi sorsunknak a Kárpát-Medencében, amíg él és virágzik ez az intézmény, addig él és virágzik szülőföldjén, Erdélyben a magyar nemzet is.

Az ünnepélyes múzeum megnyitón emlékezetessé tette a nemrég Zajzoni Rab István díjjal kitüntetett Petrás Mária népdalénekes és zenekara, akinek a moldvai csángó mitológiából felelevenített dalba foglalt imáit állva tapsolta meg a közönség. Az újranyitott Székely Nemzeti Múzeumban Tóth-Bartos András történész tartott tárlatvezetést, a dendrológiai parkká alakított múzeumkertet Herczeg Ágnes tájépítész ismertette.