Milyen színes, érdekes ez a világ! A téren fiatal lányok álldogálnak tiszta feketében, csak a szájuk van ezüstre rúzsozva. Karcsúak, soványak. Feszül a nadrág, felette a kis szoknya kacéran libben. Köröttük a kis szürkék. Sietnek, rohannak, mintha körbe-körbe járnának. Pont mint a Wall Streeten, csak a kávé meg a telefon hiányzik a kezükből. De nézzétek csak, ott egy naccsága, fekete aranyban. Lassan jár, de nem azért, mert magas a cipője sarka, hanem láthatóan nagyon fáradt. Estélyiben ilyenkor, délelőtt? Hová igyekszik ez az asszonyság? Ja nem igyekszik sehova, hazafelé tart szerintem egy elhúzódott légyottról. Nafene. Ott meg a kis csíkos öltönyösek, próbálnak egy bejárathoz eljutni, de egy zöldes egyenruhás útjukat állja. Nahát, olyan, mint akinek hátul is van szeme. Ráadásul mintha élvezné az egészet, pont, mint Bruce Willis. Huncut mosollyal gyilkol. Ügyes, meg kell hagyni. A bejárathoz senki nem fér hozzá. Mi lehet ott, hogy ennyire őrzi? S az is izgat, ki bízta meg vele.

Na látom, megérkezett a takarító is. Jesszusom, ez egy terminátor. Amerre jár, mindent felnyal, közben óriásira nyitja a száját, hogy elijessze a szemtelen kis szivárvány színben flangáló gyerkőcöket. Nem hallom mit mond, de meg kell hagyni, hatásos. Ja persze, a szivárvány. Neki az csak az égen tetszik. Micsoda alak.

Ahogy látom, Colombo is átcsoszog a téren. Szinte láthatatlan, igaz nincs rajta a ballonkabátja, csak a görbe hátáról ismerem meg. Ja és a fél szeméről. Innen is látom, tényleg félszemű. Ugyan mi járatban van erre? És hol a kutyája? Lehet, hogy nem is ő volt az?

A piros szoknyás hölgyek úgy rohannak keresztül a téren, hogy a belük is kilóg. Szó szerint. Egymást üldözik, vagy a férjüket? Jó kis csetepaté van kialakulóban, ahogy látom. Mert a férjek pont a kékbe öltözött dámákat udvarolják körbe. Jézusom és még csókolóznak is. Mi lesz ebből?