Cseke Gábor: Emlékpiócák
Az ihlet után most
Lepkék szálldosnak ki lelkemből
Menekülnek mint dögletes barlang elől
ahol már csak az emlékek tapadnak meg nyálkásan pióca módra
szívják csak szívják ami még ér valamit bennem
a maradék vért velőt
az élet apadó vizét
s én hagyom megbabonázva
elgyengülten kiájultan
a rámszakadó farkasmagánytól
2024. április 5. 04:18
Fájdalom. Nincs menekves, csak duh, tehetetlenseg, és magányba kialtas. Hiányzik, renduletlenul.
2024. április 5. 08:37
Minden szava kín és szenvedés, de még így is jól esik, hogy szól hozzánk, halljuk bölcs versbeszédét.