Haladtam át éppen az újság-osztályon könyvtáramban, látom a tömörülést a számitógép körül, mutatja Gunnar: századszorra ismétlik el, hogyan hatol bele az első, hogyan a második.

Meglepődöm nyilván, és sajnálom az ablakon aktatáskástul kiugrókat, továbbá ezerszer beleéltem magam a helyzetükbe, a legjobban mégis az lep meg jobban, hogy a gyűlölet olyan nagy a mi világunkban, hogy már szinte meg sem érint, hogy ilyesmi történik – csak az ötlet merészsége a különös, de mi az háromezer embert megölni…?