HUSZONNEGYEDIK fejezet
Néhány rövid menet

Az élet olyan, mint egy nyári öltöny
mellénye: rövid és céltalan.
Rejtő Jenő

Agáta nénit huszonnégy órán belül sokszor és sokféleképpen meg akarták ölni, amiből ő szinte semmit nem vett észre.
Nagyobbrészt azért, mert bele volt bonyolódva egy szerelmi szál szövögetésébe, ami általában nagyobb nehézségeket okozott neki. Nem mintha az érzelmi élet rejtelmeiről ne lett volna fogalma, fiatal leányként elérte őt is a megsemmisítő szerelem érzése, amelyben meg akarunk halni vagy a boldogságtól vagy a bánattól, de szerencsétlenségére, vagy szerencséjére egy olyan kalandorral hozta össze a sors, aki az őszinte érzelmeket ügyes hazugságokkal színlelte. Az ifjú és tapasztalatlan Agáta számára jó lecke volt egy életre. A krimik megalkotásánál azzal a nehézséggel szembesült, hogy míg a való életben mindenféle fantasztikumok és képtelenségek előfordulhatnak, addig egy jól felépített bűnügyi regényben nem fordulhatnak elő véletlenek, csodák, képtelenségek, ott mindennek magyarázata van, minden motiváció a helyén kell legyen, pontosnak és racionálisnak kell lennie, mint egy matematikai egyenletnek. Így működik a bűnügyi műfaj, és nincs kivétel, itt mindennek klappolnia kell. Az emberi kapzsiság és szerzésvágy általában elég motiváció mindenféle bűncselekmények elkövetésére, de igazi, elfogadható őrültségeket féltékenységből, szerelemféltésből, érzelmi alapon követnek el a krimihősök. Ilyen módon lehet egy-két logikai váratlanságot elrejteni a műben, ha maradunk a szabályoknál.

Mértékadó bérgyilkos körökben darázsnak nevezik azt a kis eszközt, amelyet másodiknak bevetettek. Kicsi, rovarszerű gépezet, memóriájában megőrzi a célszemély illatazonosítóját, és kétmillió ember közül is kiválasztja, kit kell megszúrni. Egy köbcentiméternyi hatóanyag fér a tartályába, hangtalanul rárepül az áldozatra, az talán megérzi a szúrást, de sokáig nem emlékszik rá. A kis darázs pedig csendesen visszaszáll gazdájához. Csak be kellett ereszteni Agáta néni ajtaján a levélbedobó nyíláson, aztán várakozni.

A levélbedobó nyílás a lakás legsebezhetőbb pontja a kriminológusok szerint. Éppen ezért Agáta néni ajtaján csak kívülről látszott egyszerű nyílásnak a rés, mögötte egy páncéldoboz volt, analizáló, átvilágító és megsemmisítő berendezéssel, ami még egy kisebb robbanásnak is ellenáll, ha netán valaki bombát dobna be. Az automatika működésbe lépett, és mindössze egy üzenetet küldött a megsemmisített küldemény összetételéről Agáta néni képernyőjére. Úgymint: Fe 2,7 gramm, Zn 0,2 gramm, Cl 0.13 gramm… és így tovább. Az öreg hölgy végig sem olvasta. Biztos valami élelmiszer-minta, gondolta. És törölte az üzenetet.

Az öreg hölgyet nem látogatta senki. Évtizedekkel korábban még összejártak a barátnőkkel, teát főztek, sós és édes süteményeket gyártottak, és nagyokat trécseltek a kártyalapok gusztálgatása közben. Majd Agáta néni egyszerűen leszoktatta minden ismerősét a személyes megjelenésről. Nem tett semmi különöset, megkínálta kávéval, süteménnyel, édességgel a látogatókat, de közben egy pillanatra nem ült le, a kávé felszolgálása után tisztára mosta a kávéfőzőt, eltörölgette, és eltette a szekrénybe. A kávé elfogyasztása után a kávéscsészéket mosta, törölgette, szárította, eltette, az asztalt nedves ruhával áttörölte, az abroszt kirázta. Ha a fürdőt használta valamelyik vendége, akkor elnézést kérve ugyan, de rohant a fertőtlenítővel, mondván, tudod, én ilyen rigolyás vénasszony vagyok, nem érzem jól magam, ha nem a helyükön vannak a dolgok. Még a felmosót is elővette, és feltörölte a vendég nem létező lábnyomait a padlóról. Így most már mindenkivel a neten tartja a kapcsolatot. Ezek a mai kivetítők már teljesen élethű képet adnak bárkiről annak bacilusai, kipárolgása, lehelete és jelenléte nélkül.

A következő gyilkossági kísérlet a lakás klímaberendezésén keresztül próbálkozott egy hatékony, sokszor kipróbált módszerrel. Ezek a mai klímák teljesen biológiai alapúak, táptalajon vagy húszféle baktérium él szimbiózisban, és természetes módon reagálnak arra, hogy a hőmérséklet emelkedik, vagy a széndioxid szintje elér egy magasabb szintet, abban a pillanatban hőt termelnek vagy vonnak el, oxigéndúsabb levegőt bocsátanak a lakásba, és így tovább. A bérgyilkos általában karbantartónak öltözve feljut a padlásra, zsebéből elővesz egy spray-t, belefúj a készülékbe, és a lakásba pár percen belül elhalálozik mindenki. A rendőrségi jelentésekben általában nem a valódi okok szerepelnek, nagyon erős a klímagyártók lobbija, és senkinek nem lenne jó, ha át kellene állni valami energiaigényesebb megoldásra.
Agáta néni természetesen tisztában van a klímaberendezés elhelyezkedésében rejlő kockázatokkal, és ezért évekkel ezelőtt fölszereltetett egy másik klímaberendezést a ház alagsorában. A padláson elhelyezett egyszerűen kamu volt.
A szerelmi szál szövögetése nagy figyelmet követelt. Történelmi példát keresett hozzá, mert véletlenül sem akart hiteltelenné válni. Egy huszadik századi kémnő történetét adaptálta a kor modern viszonyai közé. Az illető hölgy Párizsban adott elő modern felfogásban vetkőzős tánc-számokat, magas rangú diplomaták és tábornokok fordultak meg ágyában, s az intim pillanatok után szívesen fecsegtek a munkájukról, titkaikról. A ledér hölgy kettős vagy hármas játékot is játszott, végül kivégző osztag elé állították hazaárulásért, de szépségével, csáberejével a katonákat is elbűvölte, az öt rászegezett puska közül csak egy találta el, az viszont halálosan.

Nehéz egy ilyen korhoz kötött történetet átemelni olyan korszakba, amikor már nincsenek országok között zajló háborúk. Van gazdasági versengés, diplomáciai hadviselés, eltérő vallások és kultúrák vetélkedése, de az emberek tömeges és módszeres irtása kiment a divatból. Az ipari kémkedés elsősorban technikai kérdés, és – tudjuk – nem az újítások sikeresek a piacon, hanem a jól felépített divatok, mániák, őrületek. Mire készül az ellenfél? – ezt azért szereti minden nagyhatalom tudni. A bájos kémnő megfordul a nagyhatalmú emberek ágyában, de hiányzik a történetből az a semmivel nem pótolható izgalom, hogy akkoriban az élete volt a tét, és rá is ment.

Enélkül csak egy kurva, aki szereti a pénzt, és erős gyomorral bírja az összefekvést mindenféle undorító férfiakkal. Egyetlen háború zajlik a Földön Agáta néni korában: a becsületes emberek küzdelme a szervezett alvilág sötét erői ellen. Ám ez a téma nem a klasszikus krimi irodalom területe, egy bűnügyi történethez mindenkit elrettentő, a többség által elítélt hagyományos bűncselekmény kell, a maffia pedig, beépülve a többség értékrendjébe, kifinomult módszerekkel a legalitás határán mozog, alig-alig megkülönböztethető a tevékenysége az úgynevezett normális üzleti élettől. Lehetne ebből nagy, leleplező társadalomkritikát, epikus sodrású regényt írni, sötét színekkel megfestve az eredendő bűnt, ami átjárta már a becsületes többség gondolkodását is, de ez nem Agáta néni műfaja.

Harmadik lehetőség, amelyet végül meg is írt: az erkölcsi alapon álló hős behálózására használják fel a sötét erők a ledér hölgyet. Egyik oldalon a szerelem gyakorlati művelésének modern papnője, aki válogatott élvezetekben részesíti a valláserkölcsi alapokon álló, s ettől folytonosan bűntudatba süllyedő férfi szereplőt. Zaftos téma lehetne, ha részletezné valaki. Agáta néni csupán elegánsan körülírja a helyzetet, távoli utalásokat tesz, a krimiolvasóknak nem kell több. A szabályok szerint szépen. Az élményanyagot pedig veszi a saját életéből, kifordítva, átalakítva, úgy, hogy maga se ismerjen rá.

Az utazási irodának álcázott bérgyilkos központban válság-hangulat uralkodott. A főnök kirontott az irodájából, üvöltött, csapkodott, minősíthetetlen hangon szidta beosztottait, egyik-másikba még bele is rúgott. Ehhez a szakmához mindenképpen hozzá tartozik az átlagosnál fokozottabb agresszivitás és durvább lelkület, elképzelhetjük, miféle fenyegetéseket helyezett kilátásba az autoriter beállítottságú irodavezető, aki konstatálta, hogy a folyószámlájukra már megérkezett az átutalás, egyszerű, hétköznapi, rutinból megoldható ügyről van szó, tehát csak a beosztottai ronthatták el, hogy az a tetves, macskás öregasszony még mindig él! Fenébe a kifinomult, technicista módszerekkel! Egyszerűen meg kell fojtani, el kell gázolni, le kell lőni, föl kell robbantani, vagy az összeset egy időben bevetni, de az öregasszony egy óra múlva ne legyen életben! Senki sem halhatatlan! Ha hét lelke van, akkor mind a hetet ki kell nyírni! Nincs megölhetetlen ember, csak béna, kétbalkezes, ügyetlen, teszetosza bérgyilkos! Mi lesz a cég referenciáival?! Mindenki mehet koldulni, ha az az öregasszony egy óra múlva még életben van!

Agáta néni időbeosztásában éppen a napi bevásárlás következett. Két autó is elindult az utazási iroda mélygarázsából, egyikben egy mesterlövész, másikban egy mestersofőr, mindkettő kellően megalázva és fölhergelve. Még szerencse, mondták, hogy az öreglány a vekkeróra pontosságával osztja be az idejét. Mindkét autó hamis rendszámmal, műszaki hibát színlelve ott várakozott a gyalogátkelő közelében.

Megjelenik Agáta néni, apró, tipegő léptekkel közelíti meg a kereszteződést, türelmesen megáll, várja a zöldet. Az egyik műszaki hibás kocsiban felbőg a motor, a sofőr, úgy látszik, végre, sokadik próbálkozásra be tudta indítani. Két másodperc alatt százmérföldes sebességre tud gyorsulni. Az átkelésre senki más nem várakozik, ez is épp kapóra jön a rossz szándékú embereknek, nem kell belehajtani a tömegbe. A másik autóban csőre tölt a mesterlövész, kabátja alá rejti a fegyvert, kiszáll, fölnyitja a motorházat, mintha ott keresné a hibát, de a kereszteződést fürkészi a tekintetével. Ha mégsem ütné el az autó azt az öregasszonyt, akkor két kiló ólommal lesz nehezebb egy percen belül!
New Yorkban az idősek, betegek, gyermekek az utcán egy légbuborékban közlekedtek. Lehet ezt felesleges óvatosságnak tekinteni, hiszen a város védőpajzsa mindenkit egyformán megvéd a káros sugárzásoktól, légszennyezéstől, mindentől, de nem lehet elég óvatos az ember. Ez a fajta védőfelszerelés állandó oxigénszintet, hőmérsékletet, páratartalmat biztosított a benne közlekedőnek. Szabad szemmel is látható buborékszerű derengés vette körül azokat, akik ilyenféle védőfelszerelésben közlekedtek az utcán. Agáta néni buborékja hasonlónak tűnt a másokéhoz, csak éppen egyedi gyártású, különleges darab volt, a nanotechnika néhány, az űrhajózásban használatos, elemével megspékelve. Ez annyit jelent, hogy a törékeny öregasszonytest olyan biztonságos páncélzatban járt-kelt, mint egy űrhajó kinn az űr végtelenjében. A buborék külső burkában apró, az elektronmikroszkóp számára is láthatatlan részecskék keringtek, egy atombomba energiáját magukban hordozva. Kapcsolódott hozzá egy irányító rendszer, amely mindig annyi energiát szabadított fel, amekkora behatás érte a külső burkot.

A járókelők alapvetően figyelmetlenek. Történik valami az utcán, a zajra, csattanásra odakapják a fejüket, és visszafelé elképzelnek egy cselekménysort, aminek a végeredményét látják, voltaképpen a fantáziájuk egészíti történetté a tanúvallomásukat. Így az Agáta néni ellen elkövetett gázolási kísérlet végeredményéből kiindulva minden szemtanú azt vallotta, hogy az autó sofőrje elvesztette uralmát a száguldó gépkocsi fölött, és belerohant egy házfalba. Valószínűleg üldözték, azért menekült, utána lövések dördültek, amelyek szétverték a környék összes ablakát és kirakatát. Arra senkinek nem volt figyelme, hogy előzőleg a szerencsétlenül járt autó majdnem elütötte az öreg nénit a gyalogátkelőn, és azt sem tudta senki rekonstruálni, honnan jött a rengeteg lövés. A rendőrség a későbbiekben elemezte az utcai térfigyelő kamerák felvételeit, de hibára gyanakodtak, ugyanis, ami a képeken látszott, az ellentmondott az alapvető fizikai szabályoknak. Például, a száguldó autó nekirohan látszólag a gyalogosnak, de nem dönti le, hanem visszapattanva róla belecsapódik a házfalba. Az álló gépkocsi mellett lövöldöző őrültnek pedig valami baj lehet a puskájával, mert a lövedékek egészen más irányban csapódnak be, mint amerre a fegyvert irányozza.

Agáta néni sem értette egészen a történteket, de most már gyanús lett számára, hogy az mégsem baleset, ami körülötte történt. Gyorsan hazasietett a lakásába. Belépett, bezárta a biztonsági zárakat, a fogasra akasztotta a nanotechnikás védőruháját, aktivizálta a védelmi berendezést, majd leült a fotelbe, hogy logikusan sorba rakja az eseményeket.

És ekkor felrobbant a bérház. Az Agáta néni lakását körülvevő minden lakásban robbant egy bomba. A lakás megerősített falai ellenálltak a hatalmas igénybevételnek, de a ház összeomlott, a harmadik emeleti lakás a földszintre került, és az egyik falon hatalmas repedés nyílt.

Ebben a repedésben megjelent Tuskó Hopkins feje. Bíztatón vigyorgott, megnyugtatásnak szánta, hogy most már nem történhet baj.

Következik a HUSZONÖTÖDIK fejezet
amelyben Agáta néni mindent megtesz ellene,
mégis megmenekül

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ