Gergely Tamás: Fél alma
A kezem nedves volt, a kezem. Nem vizes, megtöröltem, de kellemetlenül nyirkos, ahogy a hûtõ ajtajához hozzáértem.
Kivettem az almát, szalvétára rá, kés, ott is a nedves kezemmel. Egyrészt nedves lett a fogantyú, másrészt jobban összeszedem nedves ujjakkal a mocskot.
Ma adja be Ábbász a palesztinok kérelmét, hogy önálló állam legyenek.
Az alma meg volt sebezve, akarom mondani egy vágás rajta, vagy repedés, mert szabálytalan volt, gondoltam, miközben elõkészítettem, hogy melyik felét válasszam, a forradásost vagy a szebbiket.
Tegnap végül beismerte a sigtunai anya, hogy õ ölte meg a két gyereket.
Ez valahogy etikai kérdés, mert miért tagadnám meg a hitvány felet. Szabad-e megtennem?
A két saját gyerekét, az egyik négy, a másik nyolc.
Amikor vágtam, az egyik fél alma elgurult. Megtett egy félkört a szürke asztalon, majd visszapörgött hozzám.
2011. szeptember 23.