Cselényi Béla: Álmaimból

Álom őshüllőkről

Az Antarktisz vízilónyi őshüllői dübörögtek tavaszi kabátos ismerőseim közt. Például a háromövű teknős, mint egy csuklós busz, úgy közlekedett. Sziklák, alagutak. Lézengtünk. Nem volt hó.

Budapest, 2011. IX. 22.

Álom szeretőkről

Álmomban meglátogatott plátói szerelmem, s az a barátnőm, akit nem akartam feleségül venni. Munkatársak voltak —, betértek. Anyámmal kiabáltam, hogy hová tette a ruháimat. Csak pizsamakabát volt rajtam és alsónadrág.
— Most már mindegy — nyugtatott meg anyám.

Budapest, 2011. IX. 22.

Álom osztálytársról

Álmomban osztálytársnőmnél voltam, akitől gyakran kérdeztem meg, mi a házi feladat, mert hiányoztam —, olykor lélekben is.

Deszkapadlós előszoba bordó női és khaki férfikabátokkal. Régi fürdőszoba. Kabátok ott is. Egyre többen voltunk; alig tudtam kifelé sodródni. Ekkor vettem észre, hogy idegen kabátot vettem fel. Nehéz visszafordulni a tumultusban. Hol a házigazda?

*
Felébredtem. Bár sem ébren, sem előző este, sem álmomban nem jutott eszembe, valóban a születésnapjára virradtam. Talán csak nem csinált valami hülyeséget?…

Budapest, 2011. IX. 22.

2011. szeptember 24.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights