Gergely Tamás: Két öklömnyi
Azt hittem, egyedül él, tegnapelőtt megláttam az öklömnyi kicsit. Ezek szerint mindig egyet láttam, de nem ugyanazt…
Aztán ma a második nyuszit, a mai barnább a tegnapelőttinél, illetve ma mindkettőt, vagyis mai mindkettő.
Na jó. Illetve csak másfelet láttam belőlük, az egyik felét már eltakarta a bokor, mert abban vagy akörül élnek. Legalábbis napközben.
A pázsitot legelik, de a bokorban élnek.
A bokor egy hosszú sáv, amilyen hosszú az épület, a bütüje viszont, az, amelyik az utca felé esik, mindössze három méter.
„Úristen, gondolom, abban érzik magukat biztonságban!”