„Andika szemérmesen félbehagyta a mondatot, amikor a fiatalokról beszélt, de mi van abban szégyellni való, hogy öregszünk? Csak nézzetek, nézzünk szét itt! A vendégek egyik fele nyugdíjas, a másik leszázalékolt. No, jó, ez egy kicsit túlzás, de hétköznap délelőttönként csakis öregekkel meg sántákkal, féllábúakkal és még sorolhatnám, milyen bajúakkal találkozhatunk. Nincs igazam? (Egyikőnk sem tiltakozik.) El is neveztem Roki Kocsmának! Nem, nem a rock and rollból, hanem a rokkantból. Jó, mi?! Rokkant – roki!”

Minden tragikuma ellenére szellemes, találó név. Megalkotója Tótpál Lajos, aki születése óta biceg. A szintén rendkívül szellemes és láttató becenevét nem tudom, kitől kapta. Gyakorta látjuk, amint kapatosan kiszökell az ajtón. Ilyenkor még „zergébb”.