Kukkolás a múlt századra: 1900 március
Bibliaolvasás a táborban.
Az egész világot csodálatra inditotta a kis boer [búr – szerk.] nép vitézsége, melylyel a sokkal hatalmasabb angolt már annyi véres csatában megverte.
A boer nép azonban nemcsak vitéz, hanem ép oly rendkivül vallásos, istenfélő is.
S legnagyobb ereje épen ezen mély vallásosságban rejlik; ez ad neki erőt, bizodalmat nehéz harczaiban, mert rendületlenül hiszi, hogy Isten az igazságos ügyet nem hagyja el. A boerok népének ugyszolván egyedüli könyvei a biblia és a zsoltár. És e szent könyveket a háboru idején sem hagyják el. Ha az ágyudörgés szünetel, összeülnek négyen-öten valami védett helyen, egyet kiállitanak őrnek, s a ki a legjáratosabb közöttük az olvasás tudományában, hangosan olvassa nekik a szent igéket. A többiek csöndben hallgatják azoknak a harczoknak a leirását, melyeket hajdan Isten választott népe vivott a pogányok ellen.
Különben a boeroknak, – miként az ókori népeknek, – politikai vezéreik egyúttal az istentisztelet s a vallásos élet terén is vezetőik.
Igy többek között Krüger elnök maga is szokott predikácziót tartani az összesereglett hivők előtt, a nyugoti harcztér győzedelmes fővezére, Cronje pedig nemcsak katona, hanem egyszersmind püspök is; ugyan csak egyházi férfiú egy másik jeles tábornok, Mayer Lukács is.
Nagy sikkasztások – biztonságban van a pénzünk?
Egy vidéki pénzintézet tökéletes elsikkasztása és több adóhivatalban elkövetett nagyobb sikkasztások bővitik ki azt a szomoru krónikát, melynek lapjai oly sürün szaporodnak.
Az egri kereskedelmi és iparhitelintézetnek már ezelőtt is több sikkasztója volt. Most azután tökéletesen tönkretette Éliássy Ferencz főkönyvelő és ügyvezető, a ki a napokban főbe lőtte magát.
Huszonöt évig működött az intézetnél, melynek ügyeit korlátlanul intézte, fájdalom oly szabad kézzel, hogy egy millió koronát sikkaszthatott. Alaptőke és a betétek oda. A csődöt márczius 9.-ikén ki is mondták. Márczius 4-én lett volna közgyülés. Éliássy azonban folyton halogatta a mérleg beterjesztését. Február 28-án már erősen sürgették s ekkor Éliássy másnapra igérte hogy meglesz.
De még az éjjel, márczius elsejének hajnalán öngyilkossá lett. Abban a levélben, a melyet Luga László igazgatóhoz irt, azt mondja, hogy öngyilkosságának oka a bank teljesen zilált anyagi viszonya, mely züllött anyagi viszonyoknak kutforrása az igazgató elődei által elkövetett hibák. Ezeket leplezgette ő éveken át. Éliássy husz év óta hamisitotta már a könyveket, az intézet nem is valami jó hirbe jutott, s az utolsó időkben Éliássy már rábeszéléssel és poharazás közben vette rá az embereket, hogy vigyék oda pénzüket. Igy gondoskodott folytonos zsákmányról.
Képzelni, hogy az intézet tönkretételét mennyi szegény ember siratja. Az igazgatóság tagjainak csak kevés a vagyonuk, alig térül meg valami. A bukott bankot az utóbbi időben óriási veszteségek is érték. Igy az Amerikába szökött Weisz Izsáknál 28 ezer forintot vesztettek. Ezen hiány pótlására Éliássy a sajátjából 15 ezer forintot ajánlott föl váltókban, s igy aztán a bank igazgatósága a saját váltóival fedezte a veszteséget.
A bank elnöke a mult évben Buzáth Lajos volt, a ki tömérdek adósság hátrahagyásával tavaly agyonlőtte magát. Utána Horváth József lett az elnök, de csakhamar leköszönt, most tehát nincs elnöke. Nagy betétje van a banknál Hevesmegyének (74.000 korona), Hunyár törvényszéki elnöknek (40.000 korona). Igen sok egyházi jellegü betét van és temérdek apró betétek, szegény emberek összegyüjtött garasai. Dostal másodkönyvelő Éliássy öngyilkossága után még egy hétig bejárt a hivatalba, de azóta eltünt.
A zsombolyai adópénztárnál szintén nagy sikkasztás történt. Korek Ernő, zsombolyai adótárnok e hó 5-én váratlanul meghalt. Halála után hiába keresték a pénztár kulcsait, sehol sem tudták megtalálni. Tehát hivatalosan kinyitották a pénztárt s ekkor kitünt, hogy hatvanezer korona hiányzik. Schwartz Kálmán ellenőrt azonnal letartóztatták. Gyanú merült föl, hogy Korek nem természetes halállal mult ki. Föl is ásták holttestét s mérgezés nyomaira akadtak.
Most az a kérdés, hogy megmérgezték-e, vagy öngyilkos lett. A sikkasztásban Schwartz is részes. A sikkasztást ugy leplezték, hogy az ezrescsomagokban egyes bankjegyeket összehajtottak ugy, hogy felületesebb utánaolvasásra a széle szerint egy bankjegyet kettőnek lehetett olvasni. Korek 63 esztendős volt, több felnőtt gyermeke van. Nemrég harmadszor nősült, s özvegye most 22 éves.
Szigetváron is az adópénztárt dézsmálta meg Héregi Géza adótárnok tizenkétezer koronáig. E hó 2-ikán eltünt Héregi, s pár nap mulva a beczefai erdőben találták meg holttestét. Felakasztotta magát.
Győrben pedig e hó 9-ikén Opiti János városi számtisztet fogták el, mert magánfelektől adópénzeket vett fel s nem szolgáltatta be a pénztárba. Ugyanis maga szokott ajánlkozni, hogy szivesen befizeti az adót. Saját vallomása szerint 17.000 koronát tett zsebre.
Lesz-e az országházban Honfoglalás?
A „Honfoglalás” nagy képét a kormány Munkácsynál az új országház képviselőházi terme számára rendelte meg. Már régebben emlegették, hogy az óriási kép elhelyezése nehézségekbe ütközik.
Meggyőződést szerzendő, az országház építését ellenőrző bizottság Széll Kálmán elnökségével a helyszinen ülést tartott, s a bizottság tagjai egyértelműen elhatározták, hogy Munkácsy alkotása el nem helyezhető a teremben, mivel a szépen megmunkált falat teljesen elfedné és hosszan elnyúló méretei éles ellentétben állanak a terem felfelé törő góth stíllusával.
Minthogy a képnek megfelelő nagy fal nincs az új országházban, Munkácsy e festményét alkalmasint a szépművészeti múzeumban helyezhetik el.
Uránia Színház előadása a búrokról
Szegény búrok! Ha tudták volna, hogy még fővárosunk tudományos színházában is mutogatni fogják nem épen helyesen és művésziesen megrajzolt képsorozatokban – bizonyosan kettőzött erővel és lelkesedéssel igyekeztek volna erejüket a bátor angolokon kipróbálni.
A magyar közönség pedig mindenképen hálás lehet az Uránia iránt, mert megismerteti a búrokat, az országukat, szokásaikat élőképekben és színes változatokban. A fiatalság bizonyosan élénk figyelemmel fogja kísérni a képeket magyarázatokkal együtt, melyek a mostanában olyan sokat emlegetett búr-nemzetséget velük megismertetik.
Volt a múlt hetekben még egy érdekessége a színháznak. Kati-leányzó. Egy kalotaszegi leány, kivel népdalokat énekeltetnek, csak úgy szabadon, szeccessziósan, minden zenekiséret nélkül. A hatás pedig épen ebben az énekpontban kulminál. És ezzel el van döntve a régi tétel, hogy az egész világ intézője az asszony. Cherchez la femme. Szóval, bebizonyosodott, hogy még a szigorú tudomány se lehet el primadonna nélkül.
Kolumbus hamvai
Havannában, az Antillák gyöngyében hajóra tették Kolumbusnak, a legnagyobb spanyolnak földi maradványait, hogy az anyaországba vigyék abból a földből, amely már nem a spanyoloké.
Busan hányta el maga elől a vizet a „Conde Venadito” és füstös kürtjének dohogása ugy hallatszott, mintha a kolosszus sóhajtozna. Százöt esztendeig pihentek a spanyol nemzetnek oly drága hamvak Havanna földjében, és el kellett következnie annak az idönek, hogy Havanna a spanyolok számára elveszett és Kolumbus hamvait menteni kell az elvesztett földből.
El kellett következnie annak az idönek, hogy a spanyol nemzet földig lealázva, koldussá téve, világ szánalmára lézeng Európa többi népei közt, méltó büntetésül nagy büneiért. A sors teljes szigorúságával sujtotta le a büszke és hatalmas nemzetet; megmutatta neki, megtanította rá a vére, dicsősége és becsülete árán, hogy a büszkeség, vallási türelmetlenség és erőtlen nagyravágyás nem vezethet jóra, s hogy a hatalom fentartásához tudás és erő is kell…
A koporsót Cadixban partra szállitották. Ott fölbontották és nem találtak benne egyebet, – csak szürke hamvat. Cadixban a „Giralda” jelzőgözösre teszik, amely Sevillába viszi. Sevillában ünnepélyesen fogadják és a székesegyházban helyezik el, ezuttal már talán örök nyugalomra.
Az elhamvadt nagyság talán megpihenhet végre az elhamvadt dicsőség országában.
Megalakul az Ajax Amsterdam
Új futball egyesület alakult március 18-án Hollandiában. Alapítói Han Dade, Floris Stempel és Karel Reesel reáliskolai tanulók. A „sportsmanek” második próbálkozásáról van itt szó, hiszen 1883-ban Egyesület néven már életre hívták. 1894-ben hiába változtatták meg a nevét Foot-Ball-Club Ajaxra, az sem hozott szerencsét.
Ajax Amsterdam (Szabó Zoltán lábjegyzete)
Az Ajax Amsterdam a legsikeresebb holland egyesületek egyike. Homérosz Iliászának két hőse is az Ajax névre hallgatott, mindketten elestek a trójai háborúban, róluk kapta az egyesület a nevét. A századfordulón – amikor Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére felújították az olimpia játékok hagyományát – szerte a világon fellendült a sportélet, sorra alakultak a sportegyesülete és szinte magától értetődő volt ezeket a klubokat a görög mitológia egyes szereplőiről elnevezni. Így történt ez az amszterdami klub esetében is. Egy reáliskola néhány tanulója alapította meg 1883-ben a futball egyesületet. Először egyszerűen az Egyesület nevet adták neki, de 1894-ben Foot-Ball-Club Ajax-nak nevezték el az ókori görög hős, Ajax nyomán. Egy vita után a legtöbb tag kivált a klubból és az egyesület megszűnt. 1900. március 18-án hívta ismét életre Han Dade, Floris Stempel és Karel Reeser. 1900. szeptember 29-én játszotta le első mérkőzését a DOSB ellen.
A franczia miniszterelnök balesete
Waldeck Rousseau franczia miniszterelnököt február 28-ikán este sulyos baleset érte Párisban.
A miniszter a víg-operába hajtatott s a mint a kocsija befordult a Szt.-Martin ut sarkán, a közuti gőzvasut épen ott robogott. A kocsis már nem térhetett ki, s az összeütközés megtörtént.
A kocsis leesett a bakról, de nagyobb baj nem érte; a hintó összetört, az üvegek összevágták a miniszterelnök bal arczát; hosszu tépett seb esett a fején, zuzódás a jobb szeme fölött és erős zuzódás a bal vállán.
Vele volt unakaöcscse, aki csak jelentéktelen sérülést szenvedett. A miniszterelnök erősen vérzett. A sebek fájdalmasak, kivált a vállon. Legalább két hét kell a gyógyulásra.
Vilmos német császár az elsők közt volt , a ki a párisi német nagykövet utján tudakozódott a miniszterelnök hogylétéről.
(Forrás: huszadikszazad.hu)







Pusztai Péter rajza