Rongálás az egyetemen

A főrendiház május 23.-ai ülésén Molnár János interpellácziót intézett a közoktatási miniszterhez a végből, mert az egyetem uj palotájának előcsarnokában a falakat diszitő, s gipszből készitett magyar koronákról a keresztet letördelték.
Kérdi, meginditja-e a miniszter a legszigorubb vizsgálatot annál is inkább, mert az egyetemet alapitó Pázmány Péter alapitó levelében kétszer is hangoztatja, hogy az egyetemet a katholikus vallás előmozditására emelte. [A Pázmány Péter egyetemről van szó – szerk.]

A Molnár János által felhozott eset sajnos csakugyan megtörtént.
A gipsz dombormüvekben ábrázolt magyar koronák közül nyolczat rongáltak meg. Május 26-án vették észre.
Az eset az ifjuság körében is nagy felháborodást okozott, az egyetemi rektor pedig meginditotta a vizsgálatot.
Azt sejtik, hogy ha csakugyan tanulók követték el, nem felekezeti okokat kell keresni, mert a korona a magyar állam jelvénye, hanem inkább nemzetiségi elvadulást. A szigoru vizsgálatot azonnal meginditották.

Nyári menetrend a fiumei vonalon

A nappali gyorsvonatok Fiuméban, a Fiume-Velencze között hetenként kétszer és Fiume-Ancona között hetenként egyszer;
az éjjeli gyorsvonatok pedig a Fiume-Ancona között hetenként egyszer közlekedő gyorshajókkal és ezek által Róma, Nápoly illetve Milánó felé és felől az olasz vasutak vonalaival ugyanazon napokon mint jelenleg, a folyó évi nyári menetrend tartama alatt is csatlakozásban lesznek, és pedig Budapest felől a nappali gyorsvonat minden kedden és szombaton a Velenczébe, csütörtökön az Anconába, az éjjeli gyorsvonat minden hétfőn az Anconába menő hajóval;
Budapest felé a nappali gyorsvonat pedig minden kedden és pénteken a Velenczéből, vasárnap az Anconából, az éjjeli gyorsvonat minden szerdán az Anconából érkező gyorshajóval áll csatlakozásban. E vonatok Fiuméban azon napokon, a melyeken hajóösszeköttetés van a hajóra, illetve hajóról való átszállás megkönnyitése czéljából ezentul is a kikötőhelyre állíttatnak.
Folyó évi márczius 15-től kezdve a gőzhajók egész éven át hetenként kétszer közlekednek, csatlakozásban a Budapest-Fiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, melyek az utasokat a hajók kikötőhelyéig, illetve onnan továbbitják. A fiume-velenczei vonalon az egész éven át fentartott heti két járaton kívül – az épités alatt levő uj termes gőzhajó elkészültekor – nappal történő utazással egy heti harmadik járat fog a nyári hónapok tartama alatt berendeztetni, melynek menetrendjét utólagosan kihirdetjük.

Válasz a *somogyi népköltés*-re

Ilyen czimen emlékeztünk meg minap Vikár Béla felolvasásáról.
A hírre vonatkozólag ma a következő nyilatkozatot kaptuk:
„A néprajzi társaságban tartott előadásomról az „Országos Hirlap” olyan tudósitást közől, melyet nem hagyhatok szó nélkül. Elöször is egy csomó hiba van az idézett népdalok szövegében. A „telefonfa” után ez a szó: „telefonrud” csak magyarázatkép volt mondva, nem tartozik a vershez.
Másodszor egész előadásom néprajzi érdekű lévén, nem arra vetettem a fősulyt, hogy széptani szempontból becses dolgokat mutassak be, hanem — mint ahogy a néprajzi társaság körében csak természetes — a nemzeti léleknek, gondolkozásnak és érzésnek ama nyilatkozásait keressem, melyek a népköltésben rejlenek.
Ez a szempont pedig van olyan fontos, mint az esztétikai, s ebböl a szempontból az idézett szövegek tagadhatatlanul érdekesek.
Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy van-e városokban népköltés, erre kettőt kell megjegyeznem.
Egyik az, hogy Budapesten nincs, de Kaposvárott, Szegeden, Hódmező-Vásárhelyt nagyon is van, amint hogy az utóbbi helyről a Kisfaludy társaság egész kötetet adott ki. (Török Károly gyűjtései.) Szegedről pedig két kötet is került.
Másodszor az „Ángyom, ángyom” kezdetü „fura” népdalról én megmondtam, hogy annak egy hetesi „bihalos” (bivalyos) a szerzője és a följegyzés történt Kaposváron, ami csak nem von le a dal értékéből. Tisztelettel
Vikár Béla.

Merénylet Lombroso ellen

Pénteken éjszaka — mint Turinból jelentik — valaki az utczáról belőtt Lombrosonak a via Legnanon levő lakásába.
A lakásban sötétség volt és mindenki aludt. A golyó senkiben sem tett kárt. A merénylőt még nem tudták kinyomozni.

A kuruzslás áldozata

Nagybecskereki levelezőnk jelenti, hogy a torontálmegyei Sándoregyházán nagy a részvét a szép, fiatal, Sütő Ilonka iránt, aki áldozatul esett a kuruzslásnak.
A tizenhatéves leány ugyanis már régebben térdizületi lobban szenvedett s miután a bajt több orvos sem tudta meggyógyítani, a leány apja, a szomszédok tanácsára, Szemenke Rózsi székelykevei kuruzslónőhőz fordult, aki huszonöt forintért elvállalta a gyors gyógyítást. A boszorkány meghagyta ezután az apának, hogy a következő éjjel induljon el Sándoregyházáról Székelykevére s hozzon magával egy kést, meg egy sarlót.
Pont éjfélben, mikor a templomóra Székelykevén a tizenkettőt üti, koczogtassa meg ablakát háromszor, amire ő kijön a házból s elindul vele Sándoregyháza felé. Igy is történt. Az apa elment éjfélkor a kuruzslónőért aki utközben felkereste a sötétben a három határdombot, mindegyikét háromszor megszurta, a sarlóval pedig báromféle száraz füvet sarlózott, hogy a már készen levő kilenczven féle fűhöz keverve, fürdőt készítsen belőle a beteg leánynak.
Sütőt, ki csöppet sem babonás, a saját bevallása szerint valósággal kilelte a hideg a határdombi czeremoniánál s aggódva tekintett jobbra-balra; hogy nem lát-e tulvilági alakokat? Végre azonban szerencsésen hazaérkeztek, ahol a kuruzslónő megfürösztötte a leányt a 93-féle fűből készült fürdőben.
Sütő Ilonának a fürdés alatt egy liter vörös bort is meg kellett volna innia, de a leány rosszul érezte magát s rimánkodni kezdett az asszonynak, hogy vegye ki a petroleumos hordóból. Szemenke Rózsi azonban méltatlankodva utasitotta vissza a leány kérését, hiszen akkor oda az egész eredmény!
A szép leány nem is kérte többé, mert csöndben elalélt, mialatt pedig Szemenke Rózsi önmagába öntötte a liter vörös bort, a leányt a forró vizben szivszélhüdés érte. Az eset megvizsgálása végett még tegnap kiutazott a vizsgálóbiró a törvényszéki orvossal, akik felbonczolták a leányt.

A sporttelep eszméje

Atzél Béla báró halálával az összes lapok megemlékeztek nagyszabású eszméjéről, a sporttelepről és ezen telep eszméjének eredetét neki tulajdonítják.
Az igazság kedvéért meg kell említenünk, hogy teljesen hasonló eszme már 1893-ban merült fel, a mikor Hadik Sándor gróf értekezletre hívta fel az akkori Budapesten embersporttal foglalkozó egyletek vezető embereit és közölte velük egy sporttelep létesítésének eszméjét, a mely alkalmas lenne mindenféle sportágak nagyszabású művelésére.
Hadik Sándor gróf eszméjének támogatására kérte fel a meghívottakat és nagyjában elkészített tervezettel igyekezett őket eszméjének megnyerni. Hogy az eszme akkor testet nem öltött az a várostól kért megfelelő telek megtagadásán mult.
Később a millenniumi esztendőben felépült a millenniumi pálya, azt azután fenntartották máig az érdeklődő fővárosi egyletek. Igaz, hogy a valóság nem versenyezhet a szép eszmékkel, de viszont sokkal reálisabb értékkel bír, mint azok a valószínűleg soha meg nem valósítható szép eszmék.

Madame de Thebes

Francziaország leghiresebb jósnője, a kit a világ minden tájáról, minden rendű és rangu ember fölkeres, Párisban a Wagram-úton lakik. A napokban ellátogatott hozzá a Figaro egyik munkatársa, aki ez alkalommal sok érdekes dolgot tudott meg az ismeretes jósnőtől.
Thébes asszony különösen a kézből való jósolással foglalkozik és etéren bő tapasztalatokkal rendelkezik. Thébes az ember kezén mutatkozó vonalakat nem tekinti a bekövetkező sors elkerülhetetlen előrejelzésének.
Szerinte csak a lehetségest s valószínűt jelzik. Jelei ugyan a közelgő eseménynek s a veszélynek, de ez az életmód megváltoztatásával el is kerülhető. A jósnő azt csak intésnek, óvásnak tekinti, a melylyel az egyént megtérésre birja. Az oktató szerepét tölti be, aki az élet utjain megadja a kellő irányt és tanácsot a hozzá folyamodónak.
Érdekes figyelmeztetéseket osztogat a férjhezmenő leányoknak is és ezeket különösen ifju olvasónőinknek ajánljuk figyelmébe. A leány ügyeljen mindig arra, hogy leendő férjének szögletes ujjhegyei és kissé keménytapintásu keze legyen.
Ezen tulajdonságok ugyanis akaraterőre, élettapasztalatra és rendszeretetre vallanak De ha mindkettőjüknél hegyesek az ujjvégek – jó lesz egymást kerülni, mert a házasság szerencsétlen lesz. Éppen úgy óvakodjék a leány puha tapintásu tenyérrel biró férfiutól is.
Legbiztosabbnak mondja Thébes a középutat: gömbölyded ujjvégek, sem nem hegyes, sem nem szögletes. Ez biztos föllépésü egyént jellemez, aki mély gondolkozásu, igaz érzelmü és rokonszenves tud lenni.
Ezek után azt hiszem, hogy leányoknál ez lesz a jelszó: Szabad kérnem a kezét?

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ