Románia és Bulgária viszálya
Mihajleanu bukaresti egyetemi tanár meggyilkolása Románia és Bulgária közt éles viszályt támasztott.

Nem az első politikai gyilkosság volt az, melyet a maczedon-bolgár forradalmi bizottság Romániában elkövetett. Ez a bizottság tudvalevőn nagyralátó tervekkel szándékozik megváltoztatni a Balkán helyzetét. Székhelye Szófia, hol a nép is jó szemmel nézi a működését, mert hisz Bulgáriának esetleges területi megnagyobbodásáról, vagy még többről van szó, ha sikerül a maczedon bizottság aknamunkája. Azok a büntettek azonban, melyeknek a bizottság a bünszerzője s a melyeket nagyobbrészt Romániában, román embereken követtek el, a Mihajleanu tanár esete alkalmából erélyes felszólalásra bírták a román kormányt és Carp miniszterelnök komoly intézkedéseket tett a bolgár alattvalók életbiztonsága érdekében.
Stojan Dimitrov, a gyilkos bevallotta, hogy a gyilkosságot a maczedon-bolgár forradalmi bizottság utasítására követte el.

A román kormány a vallomás alapján szigoru intézkedéseket követelt a bizottság ellen és az annak az élén álló Saratov elnök ellen. A bolgár kormány válaszában tudomására adta a román kormánynak, hogy Saratov és társai ellen csak akkor fognak szigoruan eljárni, ha a forradalmi bizottságnak a gyilkosságokkal és gyilkosokkal való közvetlen összekötetésére a román kormány kétségtelen bizonyítékokat fog nyujtani.

Meghalt Emil Skoda

Augusztus 8-án meghalt Emil Skoda gépészmérnök, nagyiparos. Pályáját a csehországi Plzenben kezdte egy kis alkatrészgyár főgépészeként. 1869-ben a gyárat megvásárolta, de sokáig az alkatrészek gyártása maradt a gyár egyetlen, de annál kitartóbb tevékenysége.
Nagy fejlesztések kezdődtek az üzemben 1886-ban – például saját vasútvonalat vezettek a gyárhoz -, és hamarosan áttértek a fegyvergyártásra. Más üzemek megvásárlása révén a Skoda Holding a Monarchia egyik legnagyobb fegyvergyártó vállalata lett, mégpedig a nehézfegyvereket, különösen az ágyúkat is beleértve.

Versek Ferencz József 70. születésnapjára
Királyunk 70. születése napján

Hét tízet lépvén az Idő, nyaradat letarolta,
Őszbe csavarta fejed, meghasogatta szived.
S bár életfádat meghajlítá vihar és bú,
Nem tört meg derekad s áll ragyogó koronád.
Mondd: e kemény tusa közt mi erősített, mi
vigasztalt?
Angyalod, a szent hit s néped iránt a hűség.
Trónod elé gyűl most a magyar nép apraja-nagyja,
S Istent áldva, Király, életedért könyörög.

Sántha Károly.

Dal a királyra.

Szent István utódja, magyarok királya,
Szálljon az egekből ezer áldás rája!
Lelkét megihlessék
Erő és bölcsesség;
Dicsőségét messze földön soká emlegessék!

Magyar szabadságnak légyen erős vára;
A világ becsűlje s hallgasson szavára;
Mit a népe érez,
Jusson el szivéhez,
Onnan szálljon, mint imádság, az ég Istenéhez.

Békét parancsoljon, s a ki nem fogadja,
Törje le az ellent villámló haragja.
Legyen hős oroszlán-
Majd, kegyelmet osztván,
Ne hervadjon szent fején el soha a borostyán!

Magyar lobogónkat emelje magasra,
Az egész világ azt ámúlva láthassa!
Hű nemzet imája
Hozzon áldást rája:
Soká éljen dicsőségben magyarok királya!

Kozma Andor

Előadások laterna magikával

Érdekes és hasznos ujitást léptetett életbe a Magyar körképtársaság. Különböző tárgyu, laterna magikávai élénkített előadások sorát kezdte meg, előkelö közönség jelenlétében. Ott voltak többek között: Zsilinszky államtitkár a feleségével, Wlassics miniszter, Hegedüs Sándor országgyülési képviselö családjával, dr. Molnár Viktor miniszteri tanácsos, Hőgyes Endre, Hegedüs István és Hampel József egyetemi tanárok, Pulszky Garibaldi miniszteri osztálytanácsos, Eisenhut Ferencz, Telepi Károly és Innocent Ferencz festőmüvészek, több hirlapiró és mások.
Az előadó Klupáthy Jenö egyetemi tanár volt, aki Magyarországon elsőnek mutatta be a Röntgen-sugarakat is. Klupathy előadásának tárgya egy régi, rendkivül érdekes kérdésnek a megoldása, vagy legalább is a megoldás lehető megközelítése volt: miképen lehet egyes tárgyakat a maguk természetes színeiben lefényképezni?
KIupáthy ez alkalommal háromféle találmányt mutatott be. Veres Ferencz kolozsvári tanár kísérleteit, melyek azonban a kísérletek stádiumán tul nem jutottak (kellő támogatás hiánya folytán), ámbár igy is fölöttébb érdekes, hogy ezen a téren is az első kézzelfogható eredményt magyar ember tudománya, szolgalma és leleményessége érte el; további Yves és Jolly rendszereit, melyek a hallgatóságot rendkivül érdekelték.
Mind e találmányok ugyszolván csak az első lépéseknek tekintendők a szines fényképirás terén, de már ezek is eléggé mutatják, hogy a kutató tudósok jó uton haladnak és kitartással kétségkivül czélt is fognak érni, A hallgatóság zajos tetszéssel fogadta Klupáthy tanár előadását. Az optikai előadásoknak egész sorozata indult meg ezzel a körképtársaság elsö emeleti nagytermében.
Igy felvette programmjába azt, hogy bemutatja a világ összes kitünő müszobrait; egy csoportozat, valószinüleg a husvéti időkben, be fogja mutatni egész Palesztinát, a szentföldet; aztán következni fog a British Muzeum mükincseinek a bemutatása ; a fürdöévadban bemutatják az összes nevezetesebb magyar és európai fürdőhelyeket: majd következik egy utazás a világ körül, stb. stb.
A társaság olyan módon fogja rendezni előadásait, hogy azok rendszeres megnézése a nagy közönségnek kétségkivül müveltsége fokozására fog szolgálni.

Iparkodni fognak a kedves szerb szomszédok a kölcsönt visszaadni

Ő Felsége I. Sándor király védnöksége alatt álló első szerb kerékpár-egylet Belgrádban, 1900. julius hó 22-én nagyszabású athletikai versenyeket rendezett a Topcsideri királyi kertben.
A versenybizottság következőleg alakult meg: Elnök: dr. Radovánovics Milán; alelnökök: Pavlovics M. Milorád és dr. Nesity György, Nikotics Mihály Jánosfi, Indítók: Pavlovics M. Milorád, Doucet Károly, Pantelity Jeorem. Főellenőrök: Gyorgyevity Miklós és Pantelity Jeorem. Pénztárnok: Petrovity Andra, Ugranovity Zakariás, Vukovics V. és Popara Gy. urak. Orvosok: dr. Szubotich Vojiszlav, dr. Nesity György, dr. Manok és Irdákovics orvosnövendék.
A versenyek lefolyása következő volt:
A nemzetközi kerékpár versenyben a 12 km. távolságot Szárics János (Szabadkai Sp. E.) 24 percz, 12 4/8 mp. alatt futotta be, jó második lett Szávits Szvetolik (Belgrádi K. E.).
A juniorok versenyében 11 km. távolságot Radojcsics Dragomir mint első kerékpározta be.
A távfutásban az 1500 m. távolságot Sztantics János a szabadkai gyalogló bajnok nagy fölénnyel futotta be.
A térelőny 3 km. versenyt valamint a 30 km. főversenyt ismét Szárics János nyerte meg erős küzdelem után leverte L. Pittroff temesvári bajnokot, Szávits Szvetolikot, Kuzmanovics Dusánt, Sztojadinovics Urost, Mihálylovics Radomirt stb. szerb bajnokokat.
A football mérkőzésben győzött Vermes csapata 3:1 ellenében. A kardvívó-versenyben első lett Pertich Kálmán a” M.A.C.” tagja, jó második helyen Pantelity Jeorem (belgrádi).
Legérdekesebb küzdelem volt a mesterek mérkőzésében. Matkovics Miklós a szabadkai sport egylet művezetője és vívómestere remek szép formában dolgozott és nagy fölénynyel verte le a szerb testvéreket.
Ki kell emelnünk Nagybudafalvi Vermes Lajost, a kolozsvári egyetem tornatanárát és és vívómesterét, ki Charles Doucel belga vívómesterrel verekedett és diadalmasan került ki a barátságos jellegű mérkőzésekből.
Az összes tiszteletdíjakat, serlegeket és érmeket a szabadkaiak vitték el. Az athletikai versenyeket a belgrádi intelligentia részvételével egy nagyobb szabásu bankett követte, a felköszöntők sorában többször lett hangoztatva, hogy iparkodni fognak a kedves szerb szomszédok a kölcsönt visszaadni.

Megdöbbentő részletek az Umberto király elleni merényletről

Amint megdöbbenve hallhattuk, július 29-ikén meggyilkolták I. Umberto olasz királyt. A vizsgálat során izgalmas részletek láttak napvilágot.
A merénylet egyik nevezetes részlete, hogy a színhelyen egy eldobott töltött revolvert találtak. A gyilkos Brescinek azonban megvolt a revolvere, melyből négyszer lőtt. A két revolver két gyilkost árul el.

A másik elmenekült s nyomozzák mindenfelé, mert azt a szőke fiatalembert sejtik benne, akit együtt láttak Monzában a gyilkossal. A két merénylő a kocsi két oldalán foglalt helyet, hogy akár jobb, akár baloldalról száll is föl a király, közelről rálőhessenek.
Egy szemtanu a biró előtt azt vallotta, hogy abban a pillanatban, mikor az ünnepély végén a király kocsijának a királypáholy elé kellett volna hajtania, tolongás támadt. És ekkor előrohant egy ember szétterjesztett karokkal és kiáltá:
„Csináljanak helyet Ő Felségének!” Ez Bresci volt, a ki az alatt az ürügy alatt, hogy rendet akar csinálni, egészen közel jutott a kocsihoz.
A lövések után a csendőrök a királyi fogathoz rohantak s előbb egy ártatlan embert ragadtak meg. E közben egy Oati nevű hivatalnok rávetette magát a gyilkosra, a ki most ujra fölemelte revolverét, hogy magát agyonlője. Egy pillanat alatt a tornaegyesületek tagjai is rávetették magukat a merénylőre s ordítva teperték földre és menthetetlenül el lett volna veszve, ha a csendőrök valóságos harczot folytatva a néppel, el nem ragadták és biztonságba nem hozták volna.
A király életének biztonságára a rendőrség nem fordított elég gondot. De a király maga is ellenzett minden őrizést, Galeatti monsai rendőrbiztost a merénylet után le is tették állásából.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ