Városképek és figuratív művek
Breznay András (sz. 1963) javakorabeli pesti festő, világotjárt ember. Nemcsak munkái, ő maga is egy történet. Hogy csak képei jutottak el Párizsba (Magyar Intézet), New Yorkba (Bronx River Art Galery), Wasingtonba ( Escape Galery ) vagy ő maga is munkáival együtt,az más kérdés.Valljon erről ő…
Honnan, hová ?
Egy kis Tolna megyei faluban volt, első kiállításom, nagyon büszke voltam ekkor . Most az aradi Szépművészeti Múzeumban állítok ki , több mint 20 év után
Hol született ? Szülei ? Testvérei ? Környezete, ahol él?
Budapesten élek, nyolc testvérem szétszórva él Európa nagy városaiban, néhányan vagyunk itthon, a végletek családja vagyunk, azt mondják rólunk, ecsettel a kezünkbe jöttünk világra, mert szüleink is festőművészek
Kikre néz fel ? Mesterei?
Főiskolás koromban Egon Schile képei formavezetése tetszett, de mesterem Gerzson Pál, az absztrakt festő, aki a színek és a formák szeretetére nevelt.
Tanulmányai? Hova járt főiskolára és mikor?
A Budapesti Képzőművészeti Főiskolára jártam hat évet. A rendszerváltás évében kezdtem meg festői pályafutásomat 1989-ben. Tanulmányúton jártam Európa nagy városaiban 1980-ban, felvételim elött. Azóta megismertem a legfontosabb képgyűjteményeket, amik mindig nagy hatással vannak rám és erősen elgondolkozom a festészet jelentőségéről. A festőművészet maga a hít, amelyben elhitetjük azt amit és ahogyan látjuk magunkkal és másokkal a nézőkkel, képi világunkat.
Szép, elemző kritikákat kapott; a legemlékezetesebbek?
Szerényi Gábortól a Pillanat hajszálerén című cikk 1999-ben, a Népszavában jelent meg. A katalógusom is ővele kezdődik. Másik kedvencem dr. Pogány Gábor.
Korai korszakában alapítója és vezetője a Siófoki művésztelepnek. Munkákban ez mit jelentett?
Nagy családban nőttem fel, amikor ők elmentek, érzelmi, társhiányban szenvedtem és a festőtelep, ahová én hívtam meg azokat akikkel jól éreztem magam, pótolta ezt a hiányt. Most nyolcadik éve vezetem a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepet, Budapest egyetlen nemzetközi művésztelepét.
Breznay András hol érzi jól, illetve otthon magát?
Erdély a szívemben van. Ide, vagy Olaszországba születnék újra. A szegénység vagy gazdagság mindegy, fő hogy az emberszeretetünk legyen az első. Erdély sokat ad magából és nem lehet nem visszatérni oda.
Eddigi munkáit látva Zerinden, Aradon, Pesten, meglepően őszinték városképei s tetőimprovizációi. Már-már specifikusak, breznayak.
A tetősorozatomat, amelyet az európai uniós belépésünkre válaszként festettem, lezárt bennem is és sok magyarban egy érzést. Az ellenzéki érzést. A tető is lezár, és néha jó felszámolni magunkban az ellenzéki érzésvilágot, kinyílni egy másik világra a lezárás után.
Innen is eredeztethető művészetének hitvallása, ars poeticá-ja?
Egy szóval, Angyalperspektíva… Közel a város felett lebegni. Az élet apró súlyai összeadódnak és lehúzzák az embereket. Tanuljunk meg lebegni, tiszta forrrásokat találni akkor nem fogunk leesni.
Végül mit mondana , további elképzeléseiről, terveiről ?
Most jelent meg katalógusom. Ez egy újabb lezárás bennem. A figura érdekel leginkább, ehhez értek és a városi perspektívákhoz. Ezt a kettőt csak is egy atmoszférikus légréteg tarthatja össze.
Kérdezett: Hevesi Mónár József


Pusztai Péter rajza