A pekingi királyi palota titkos iratai

Berlinben ugy tudják, hogy a császári palotában megtalálták azokat a jelentéseket, a melyekben a hatóságok beszámolnak arról, hogy Pekingben naponként hány keresztényt gyilkolnak le.
Ráakadtak a rendőrminiszternek egy juliusban kelt proklamácziójára is, a melyben tudtára adja a lakosságnak, hogy egy keresztény férfi kiszolgáltatásáért 50, asszonyért 40, gyermekért 30 taelt fizetnek. A rendőrminisztert, akit azzal vádolnak, hogy része volt Ketteler meggyilkosásában, Pekingben a mult héten kézrekerítették.
A kegyetlenkedések, a keresztények öldösése még egyre tart Khinában. Ezeknek megtorlására Taku kikötővárosban, mely a szövetségesek hatalmában van, az elfogott boxereket, kikre gyilkosság bizonyult, szeptember 3-ikán agyonlőtték.

Oroszország és Amerika váratlan békeajánlata

Khinába egész váratlanul nagy fordulat következett be. Oroszország és az amerikai Egyesült Államok hirtelen kijelentették, hogy ők békét kívánnak Khinában, fölhívták tehát a többi hatalmat is, hogy kezdjék meg az alkudozásokat, s ürítsék ki Pekinget, hogy a khinai császári család visszatérhessen.
Minden arra mutat, hogy Oroszország és Amerika öszeköttetésben van a császári családdal. A két állam föllépése a békekötés érdelében nagy meglepetést szerzett, kivált Németországban, mely hosszan tartó háborura készült és nagy szertartások közt küldte el legelső vezérét, Walderseet a messze világrészbe. Most már akár félbeszakíthatja utját.
Az orosz követ már parancsot kapott, hogy hagyja el Pekinget és menje Tien-Czinbe. A pekingi orosz csapatok is parancsot kaptak, hogy a várost hagyják el. Már pedig a szövetséges csapatok jelentékeny része orosz és japán. A japánoknak az eseményekből nagy szerep jutott s ez okozta, hogy Oroszország sürgősnek találta a békét. Japán nagy sietséggel vitte csapatait Khinába, a győzelmekben fő része volt. De Oroszország már régen féltékeny a japánokra, s a Japán és Khinai közt lefolyt háboruban is főleg Oroszország akadályozta meg, hogy Japán nem tarthatta meg a hozzá közel eső Korea tartományt. Most a japánok néhány nap előtt hirtelen csapatokat szállítottak Amojba is, mely a japánok birtokában levő Formosa szigettel szemközt fekszik. A japánok azt mondják, hogy Amojban a khinaiak felgyujtották a japán templomot, lázadás ütött ki, azért küldtek oda katonaságot, hogy a lázadást elnyomják.
Oroszország egyetértve Amerikával, mely kezdet óta tartózkodón viselte magát, egész váratlanul kitüzte a béke lobogóját.
Hogy azonban a többi szövetséges hatalmak mit fognak szólni a dologhoz, s hány indul Oroszország nyomán, hány nem, azt most még nem tudhatni, de a legközelebbi jövő majd megmutatja ezt is s kitünik, hogy Oroszország kezdeményezése javára lesz-e a békének, vagy még jobban összebonyolitja a dolgot?
Eddig az látszik, hogy Németország, de különösen az angolok vannak az orosz javaslat ellen.
A német kormánynyal összeköttetésben levő lapok hangja mutatja, hogy Oroszország nagy békülékenysége mily meglepetést okozott a német kormánynál. Londonban meg vannak róla győzödve, hogy Oroszországnak elhatározása, hogy csapatait a többi hatalmasság elhatározására való tekintet nélkül kivonja Khinából, nagyon alkalmas arra, hogy igen sulyos válságot idézzen föl.
Az orosz javaslat elfogadását Németországban csak szégyennek tartják, míg Londonban borzasztó kárnak, mert ezzel Anglia kiesik egész Khinából. Az angol lapok rendkívül el vannak keseredve Oroszország ellen. Hirlik, hogy Németország már állást foglalt az orosz javaslat ellen, de a pétervári ajánlatra csak akkor fog válaszolni, ha már valamennyi kormány felelt.

Harc egy cipőgyárért

A nagyváradi ipartestület föliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez, ne részesitené állami támogatásban a Nagyváradon tervezett cipőgyárat.
Hegedüs miniszter az ottani kereskedelmi kamarához intézett leiratában most válaszolt az ipartestület felterjesztésére, a melyben utóbbinak azt a nézetét, mintha a fölállitandó cipőgyár a kisipart veszélyeztetné, tévesnek mondja, mivel a gyári termékekkel szemben versenyképes kisiparos prosperálását a gyár nem érinti, a nem versenyképesnek pedig alkalmat ad, hogy a gyárban állandó foglalkozást kapjanak. A gyár tehát állami segitséggel lehetőleg mielőbb létesülni fog.

A párisi kiállításon kitüntetett magyarok

A párisi kiállitás és a magyar kitüntetések. A párisi kiállitás nemzetközi bírálóbizottságának itélete igazolta azt a sok elismerést, melyet Magyarország kiállításáról hallottunk és olvastunk. E szerint a magyar kiállitók a következő kitüntetésekben részesülnek: 145 grand prix (nagy díj), 240 aranyérem, 360 ezüstérem, 322 bronzérem, 209 elismerő levél; összesen tehát 1276 kitüntetés állapíttatott meg a magyar kiállitók számára. A közremüködők számára megállapitott kitüntetések nincsenek itt befoglalva.
A biráló bizottság összesen 42,790 kiállítási érmet ítélt meg, melynek legnagyobb részét, 22,923-at francziák nyerték el, a többi megoszlott a külföldi résztvevők között. Körülbelül hasonló arányban osztották ki a nagy érmet is, melyben a külföldiek között Németország jutott első helyre. A közoktatásügyi kiállitásért Németország nem kapott nagy érmet, itt első helyen Magyarország áll, mely oly roppant áldozatokat hozott az oktatásügynek mind kormánya, mind fővárosa utján.
A különböző államok kormánybiztosai is kitüntetésekben részesültek. Lukács Béla magyar kormánybiztos a becsületrend főtisztjévé neveztetett ki. A kormánybiztosság több tagjait a becsületrend parancsnokaivá, tisztjeivé és lovagjaivá nevezték ki. Miklós Ödön helyettes kormánybiztos a becsületrend középkeresztjét, Náray Aladár dr. a rend lovagkeresztjét kapta.
A párisi kiállításon kitüntetést nyert magyarok. A franczia hivatalos lap külön nagy melléklete közölte a kiállításon osztott kitüntetéseket. A lajstromban hoszszu helyet foglalnak el a magyar kiállítók, kik közül 1276-ot ért különböző fokú kitüntetés. A kulturára vonatkozó elismerések nagyon előnyösen emelik ki Magyarországot. A közoktatásügyért az állam és Budapest főváros a legnagyobb kitüntetésben részesült. A magyar festők, szobrászok és építészek következő kitüntetéseket nyerték:
A festők közül: Grand prix: Benczúr Gyula. Arany érem: Benczúr Gyula, Csók István, László Fülöp. Ezüst érem: Bukovácz (horvát), Hegedüs, Horovicz, Hollósy, Karlovszky, Márk, Pállik, Papp, Réty, Rauscher, Rippl-Rónai, Szinnyei, Vágó, Zemplényi, Ziegler. Bronz érem: Bachmann, Balló, Déry, Doby, Eisenhut, Fényes, Ferenczy, Flesch, Grünwald, Halmi, Kardos, Kaufman, Kernstock, Masics, Migl, Olgyai, Paczka, Paczkáné Kornélia, Révész, Spányik, Szenes, Szikszay, Szegfy Erzsi, Szlányi, Tölgyessy, Tornay, Ujváry, Vaszary, Veres. Elismerő oklevél: Koszta, Jendrassik, Kéméndy, Pállya, Skuteczky, Boruth, Ferenczy, Ferraris, Manheimer, Glatz, Kriesch, Katona, Perlmutter, Vastag, Kunffy, Kacziány, Bruck, Bosznay, Baditz, Ebner, Mihalik, Mendlik.

Szobrászok: Grand prix: Fadrusz János, Strobl Alajos, Zala György. Arany érem: Franges Róbert (horvát), Róna József, Senyei Károly, Vastagh György. Ezüst érem: Kiss György, Telcs Ede, Tóth István. Bronz érem: Ligeti Miklós, Nagy Kálmán, Radnay Albert, Valdek Rudolf, Vedres M. Elismerő oklevél: Barcza Lajos.
Építészek: Fittler Kamill mint jury tag: hors concours. Grand prix: Bálint és Jámbor, Haussmann. Arany érem: Alpár, Műtörténelmi emlékek bizottsága, Steindl. Ezüst érem: Bollé, Főrk.
A művészi oktatásért: Arany érem: Iparművészeti iskola, Mintarajztanoda és rajztanárképző. Ezüst érem: Tamássyné Gál Anna, Novák Vincze.
A nyomdászat, könyvkiadás, fényképészet és sokszorosító műipar is elsőrendű és számos kitüntetést hozott a magyar kiállítóknak. A nyomdászatért és sokszorosításért a kitüntetések ezek: Grand prix: Államnyomda. Arany érem: Franklin-Társulat, Athenaeum, Légrády testvérek. Ezüst érem: Horyánszky, Pesti részvénynyomda, Morelli Gusztáv, Czettel és Deutsch, Kunosy V. és fia. Bronz érem: Bruchsteiner és fia, Weinwurm, Willigschlager Károly. Közreműködők arany érme: Czettel Dániel. Közreműködők ezüst érme. Gyulai Lajos, Brafmann János, Timár Mihály, Grüszner Ármin, Schulcz Pál, Schweiger Mór, Fazekas Alajos, Schultz János. Közreműködők bronz érme: Roth Farkas, Rosenfeld Zsigond, Kornick József.

Villámos kézilámpák

Ujabban Amerikából sűrűn jönnek a kereskedésbe kézi használatra való villamos lámpák, a melyek rendkívül praktikusak. Van bennük egy apró, de rendkívül kiadós száraz elem, a melyet sok ezerszer használhatunk, a nélkül, hogy újjal kellene felcserélni. A felcserélés költsége is mindössze csak 150-240 korona, a batteria nagysága szerint és az új elem egyszerű kézmozdulattal beilleszthető. A gyártmányokat Ever Ready név alatt árulják.
A legmegszokottabb formájuk közönséges kézi gyertyatartó; az ágyban való olvasás kényelmére szolgáló kézi világítók; tűzveszély nélkül való éjjeli lámpák, óratartóval vagy a nélkül; továbbá pinczébe való házi lámpák, úti- és biczikli-lámpák, sőt zsebbe való lámpák is, melyek nagysága 1-10 cm. Orvosok és fogorvosok számára, valamint az orr- és gégefő vizsgálására a legkülönfélébb alakú ilyen villámos lámpákat konstruálnak.
Mindenkinek az új villámos lámpáknak használhatósága kezelésük kényelmében rejlik: meggyújtásukhoz nem kell gyufa, elég egy kis nyomás a villamos gombra és a tűzveszélytől biztonságban vagyunk. Újabban már gázmeggyújtókat is készítenek, száraz batteriával Every Ready módjára berendezve.

Gróf Sennyey Géza, minden idők legjobb magyar hajtója

Gróf Sennyey Géza a magyar ügetősport hőskorának egyik legjelentősebb alakja volt. 1895 és 1928 közötti aktív pályafutása alatt 491 versenyben győzött, ami a kor erősen ingadozó stabilitású versenyéletében igen jelentős teljesítménynek számított.
Ne feledjük, e korban, legalábbis a századforduló táján még létéért küzdött ez a sport. Volt olyan év, hogy három versennyel champion lehetett valaki. 1900-ban maga Sennyey Géza is négy versennyel volt az év legjobbja. Második championságát az ügető felívelő szakaszában, 1916-ban szerezte, ekkor negyvennégy győzelmet ért el, Feiser Sándor, Novák György ill. Cassolini Luigi jelentették akkor a konkurenciát.
A Magyar Ügető című könyvében dr. Vecseklőy József, aki még láthatta hajtani Sennyeyt, minden idők legjobb magyar hajtójaként emlékezik rá. Úrkocsis volt, mai szóval amatőr, az ügetősportot passzióból, de teljes emberként űzte.
Csörgői, kis létszámú ménesében igen színvonalas tenyésztői munka folyt. Az ő keze alatt született minden idők legsikeresebb magyar ügetőlova, az Európa-rekorder Baka. 1917-től 1934-ig, haláláig alelnöke és legfőbb mozgatója volt a Budapesti Ügetőverseny Egyesületnek.

A helynevek magyarsága ellen

Brassó város közgyűlése a napokban azt a határozatot hozta, hogy Brassó hivatalos neve ezentul Kronstadt legyen. Ily értelemben tesznek jelentést a belügyminiszternek. A közgyülés magyar tagjai a tüntető határozat ellen fellebbezést adtak be.
Nagy-Szeben város város- gyülése követte Brassó példáját s a város hivatalos nevét Hermanstadtnak kéri megállapítani. A délvidéki Fehértemplom szintén német nevet kér magának a belügyminisztertől, a Weiszkirchen nevet. Mint látszik ez rendszeres izgatás a magyar helynevekről szóló törvény végrehajtása ellen.

Lakmározó halott

A biharmegyei Kresznje oláh községből hihetelennek látszó esetet jelentenek. A hegyek közt levő faluban meghalt Gája Gyorgye gazda. Kresznje községben nincs pópa, a ki eltemethette volna, a másik faluba kellett tehát küldeni érte.
A temetésre összegyült már a rokonság, közben pedig az asszonynép készülődött a torra. De hiába vártak, a pópa nem jött, azt izente egy kis fiuval, hogy beteg, csak másnap jöhet. Csakhogy minden készen volt a konyhán a torra. Azért a gyászoló gyülekezet a halottas szoba mellett lakomához ült és kegyelettel kezdte fogyasztani a paprikást és az italt.
Estefelé gyanus neszt halottak a másik szobából, fölnyílt az ajtaja és ott állott a torozó társaság elött fehér lepedőjében a halott.
Sokan az asztal alá bujtak, sokan a kijárat felé rohantak, pedig hát Gája Gyorgye uram, a föltámadott halott, épen nem mutatott ellenséges szándékot. Még ő iparkodott az egybegyülteket bátorítani: – Sohse féljetek! Nem bántok senkit! Föltámadtam és most ujra fogok élni! Azzal a családfői jogaiba lépett, elfoglalván a helyet – az asztalfőn.
A rokonok és ismerösök társasága lassan nekibátorodott, sőt a kapatosabbak tréfásan kínálgatni kezdték: – Igyál öreg, aztán mond el : mit láttál a másvilágon? A föltámadt ember vígan koczintott a saját halotti torán.

Idáig csak mulatságos volt az eset, de itt következett a szomorú fordulat. Gája Gyorgye felesége ugyanis nem volt odahaza, mikor az ura fölébredt a tetszhalálból. Akkor jött haza a szomszédból és lépett a szobába, mikor az ura halott ruhájában, ott ült az asztalfőn és koczintott a körülötte ülőkkel.
Az asszonyt ez a látvány ugy megrémítette, hogy éles sikollyal szivéhez kapott és összerogyott…. S mikor másnap a pópa eljött, csakugyan volt halott, a kit eltemessen. De nem a férfit, hanem a rémülettől szörnyet halt feleséget kisérte a temetőbe.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ