A perzsa sah hosszan beszélgetett Vámbéryvel

A sah már a magyarok iránti rokonszenvvel telt szívvel érkezett hozzánk, mert atyja, Naszr-Eddin, ki tudvalevőleg nehány éve szintén megfordult nálunk, utazásairól írt könyvében nagy rokonszenvvel, dicsérettel emlékezik meg a magyarokról s azoknak ragyogó fővárosáról.
Muzaffer-Edinnek rólunk táplált kedvező véleménye nem változott meg, sőt növekedett, a mint közénk jött s bennünket megismert.
Több ízben említette ezt környezete előtt, többszőr mondtaVámbérynek is, a kitől behatóan kérdezősködött a magyar viszonyok felől; s örömének adott kifejezést, hogy a szintén keleti származásu és nem nagy számu magyar nép immár minden tekintetben megállja helyét a nagy művelt nyugoti nemzetek sorában. Különösen meglepte pedig Budapest rendkívüli fejlődése. S midőn Vámbéry a századokig tartó török-magyar háborukról beszélt neki, előadását azzal fejezte be, hogy most már jó barát a két nemzet, a magyarok pedig a szőrnyű pusztulást kiheverték, a sah mosolyogva igy szólt: Látom: íme bizonyítja ezt a magyarok fényes fővárosa.
A magyarok származása, története iránt élénken érdeklődött s ezek felől is sokszor beszélgetett a magyar tudóssal. Kérdezte többek közt, hogy rokonok-e a magyarok a perzsákkal?
Mire Vámbéry azt felelte, hogy a perzsákkal ugyan nem, de felségeddel igen, mert a magyarok török rokonok, felséged pedig a szintén török Kadzsar családból származik.
Erre a sah mosolyogva jegyzé meg: Kadzsar – Madzsar! (A gy-t ugyanis nem tudja sem a perzsa, sem a török kimondani s a magyart madzsarnak ejti.)
Beszélgetett aztán arról is, hogy a perzsák jó lovasok s a mint látja, e tekintetben a magyarok is nagyon kitünnek. Különösen tetszettek neki a lovas rendőrök.
Nagyon megtanulta az *éljen* szót is, a mi nem csoda, mert csakugyan sokat hallotta.
Kérdezte, hogy mit jelent ez? Mire megmagyarázta neki Vámbéry, hogy ez nem egyéb, mintha perzsául azt mondanók: *Znide bad* vagyis élő legyen. S ez rendkívül tetszett a sahnak; azt mondta, hogy ez nagyon jó és szép kívánság.
Tapasztalatait, élményeit mindig pontosan följegyezte: mikor Vámbéryvel beszélgetett is, mindig ott volt íródiákja és felírta a társalgás tartalmát. Erre a sah maga figyelmeztette a tudóst mondván, hogy ezt azért rendelte el, mert utazásairól ő is könyvet fog írni, miként ezt atyja tette.
S hogy ebben a könyvben nagy elismeréssel és szeretettel fog a magyarokról megemlékezni, arról biztosak lehetünk.

Daimler halála és a Mercedes születése

A világ egyik legismertebb autómárkája egy kereskedő kívánságára vette fel a Mercedes nevet. Emil Jellinek híres volt arról, hogy imádja a technikai újdonságokat, ezeket sorra ki is próbálta. Rendszeresen közlekedett a különféle alakú és képességű kerékpárokkal, de igazi szerelme az autó volt. 1897-ben rendelt először Daimlertől egy autót, amellyel versenyeken vett részt, valamint a sikeres próbák után Nizzában autókereskedést nyitott.
1899-ben egy Daimler-kocsival megnyert egy egyhetes autóversenyt. Az autót kislányáról Mercedesnek nevezte el. A sikeres verseny után a kereskedelmi tevékenységét is jelentősen ki akarta bővíteni: egyszerre 36 kocsit rendelt Daimlertől, illetve a vállalattól, mivel időközben maga Daimler meghalt. A 36 kocsi hihetetlenül nagy rendelésnek számított ebben az időben, úgyhogy külön megtervezték ezeket, és az üzemet is át kellett alakítani néhány tekintetben, valamint korszerűbb gépeket kellett beszerezni. Valójában a sorozatgyártással kapcsolatos feladatok jelentkeztek.
A nagy szériára tekintettel a vevőnek kívánságai is lehettek: például a gyár elfogadta azt a feltételt, hogy a most kifejlesztett autómárkát Mercedesnek nevezzék el.

Népszámlálás

Nemzetközi megegyezés, hogy minden tiz esztendőben összeszámlálják a lakosságot. Ez Magyarországon is ebben az esztendőben az év utolsó napján lesz, mikor a házakba beadott jelentési lapokba be kell írni, hogy hányan laknak ott, kik vannak távol. A beirt lapokat aztán összeszedik a népszámlálásra kirendelt biztosok, esetleg kijavítják, vagy kitöltik. A kereskedelmi miniszter ép most figyelmezteti a hatóságokat, hogy mily kötelességek várnak rájok. A számláló lapokat a családfő, vagy háztulajdonos tölti ki, s beirja név és kor szerint családja tagjait és a házban lakókat.

Létrejött a Nobel-alapítvány

A dinamit föltalálója, Nobel, öszszes vagyonát, mintegy 40 millió márkát, s emberbaráti és tudományos működések jutalmazására hagyta. A nagy alapítványt Stockholmban kezelik, mert Nobel – ki Pozsonyban állította első gyárát – svéd volt. A kezelő bizottság már annyira rendezte az alapítványt, hogy jövő évtől kezdve kioszthatják a kamatokat. Minden évben öt 200,000 márkás jutalmat osztanak ki nemzetiségi különbség nélkül. Az itélőbizottság elnökét mindig a svéd király nevezi ki.

Az állatok világa

Ezen czim alatt nagy irodalmi vállalat indult most meg a Légrády testvérek kiadásában: a Brehm „Thierleben” czímű híres művének magyar kiadása.
Ez azonban nem egyszerü fordítás lesz, hanem a hazai viszonyokat, valamint a tudomány haladását is gondos figyelembe veszik az átdolgozó magyar tudósok. Az egésznek szerkesztője Méhely Lajos, kitünő állattani tudósunk, munkatársak pedig a jeles ornithologus, Chernel István, a kit számos pompás természeti képeiből a nagy közönség is jól ismer, aztán a gróf Zichy Jenővel Ázsiában járt Csiki Ernő, továbbá Kohaut Rezső tudósaink, míg az élősdiek leirását dr. Rátz István vállalta el, a ki ezen a téren az első tekintélyek közé tartozik.
Az egész munka 200 füzetre, vagyis tiz kötetre van tervezve, a szöveget pedig 1800 művészi kivitelü kép élénkíti, ezenkívül 180 színes és fekete nyomatú műmelléklet. Egyes füzet ára 80 fillér lesz, az egész munka pedig díszes kötésben 180 koronába kerül. Az első füzetek már október hóban a könyvpiaczra kerűltek s azontúl havonként 3-4 füzet fog megjelenni.

A kis fekete szekrény féltve őrzött titkai

A negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Atlétikai Klub ma nyitotta meg érdekes kiállítását saját kaszinójában, a melynek izlésesen diszitett vívótermében ügyes kezek rendezték el mindazt, a mi a klub multjára vonatkozik.
Hogy a testet edző sport terén oly nagy érdemeket szerzett klub milyen óriás haladást tett a huszonöt év alatt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a termet megtöltő sok dísztárgy mellett a klub régi emlékeit egy kis fekete szekrény őrzi.
Az atléták kegyelete mégis ezt a kis szekrényt tette az egész kiállítás középpontjává. Föléje helyezték a király pálmákkal körített mellszobrát s ebben a szekrényben vannak a klub alapítójának, Esterházy Miksa grófnak relikviái. Legfontosabb persze az a meghívó, mellyel a gróf egy sportlap levélpapirosán bizalmas értekezletet hív össze egy alapítandó atlétikai klub ügyében. A levél 1874 november 10-én kelt és november 13-án meg is tartották az értekezletet a nemzeti Lovagló-iskola nagytermében.
Itt van továbbá Esterházy Miksa gróf arczképe és levelei Porzsolt Gyulához és Porzsolt Ernőhöz, az első bajnokhoz, akik a gróf által fölajánlott első tiszteletdíjakat, egy remekmivű gyertyatartót és egy dísztálat, szintén kiállítottak. A szekrényben van az első titkárok arczképe, a klubjelvények, érmek, alapszabályok. A szekrény fölött van a klub óriási kék-sárga szalagja, melyet elhunyt alapítójának koporsójára helyezett.
A kiállítás második része teljesen személyes vonatkozásu. A klubtagok nyereményei, szalagjai és érmei vannak itt kiállítva ügyes csoportosításban és egyik-másik gyűjtemény meglehetős értéket képvisel. Az albumok, koszoruk, serlegek, szalagok, érmek tömkelegéből kiválik a Pórteleky László dr. értékes gyűjteménye, valamint Iványi Gyula dr.-é és Mészáros Erviné, a kik mind a vívás terén szereztek dicsőséget a magyar névnek.
Szép a Dáni Nándor kiállítása, az 1896-iki görög olimpiai versenyek babérkoszorujával. Gräfl Károly és Lauber Dezső bajnoki szalagjai és érmei két egész szekrényt töltenek meg, Lisznyay Damó Tihamér pedig az eddigi atléta-bálok pompás tánczrendjeit állította ki. A többi kiállított tárgy fölsorolása a nagy tömeg miatt szinte lehetetlen. De külön föl kell említenünk az evezős-osztály remek díjait és a klub arczképgyűjteményét, a bajnoki viadalokat ábrázoló képekkel együtt.
Végül a kiállítás harmadik része a remek tiszteletdíjak, a melyeket az október 14-iki jubiláris emlékversenyre ajánlottak föl a klub pártfogói. Föltűnik itt a Királydíj, Vastagh György csikósszobra bronzból, továbbá az Állam-díj, az ismeretes millenáris diszpajzs, mely műremek a maga nemében. Az első 100 yardos síkfutás, a második a sulydobás örökös vándordíja.
Rendkívül szép továbbá József, József Ágost, Frigyes, Ottó és Jenő királyi herczeg, valamint Koburg Fülöp herczeg tiszteletdíja, míg a honvédelmi minisztérium Esterházy Mihály gróf, Széchenyi Viktor gróf, Győrffy Samu báró, Krasznay Ferencz dr. alelnök, Mandello Gyula dr. és a klub választmányának tiszteletdíjai méltó helyet foglalnak el a diszes kiállításban, melynek rendezéséért Krepelka Béla titkárt illeti dicséret.

Fatális tévedés

A brüsszeli esküdtszék tudvalevőleg fölmentette Sipido 16 éves suhancot, a ki a brüsszeli indóházban rálött a walesi hercegre.
Az esküdtszék itélete után a bíróság körében zavar támadt, mert nem vártak ilyen ítéletet. A mikor ugyanis az esküdtek elnöke kimondta a nem vétkest, az egyik védő jóhiszemüleg odaszólt a börtönőrnek: „Fölmentették, bocsássa el”.
Az őr engedelmeskedett és Sipido szüleihez sietett. Szabály szerint azonban meg kellett volna várni a kormány közegének, az állami ügyésznek a rendeletét. Ezuttal az államügyész, aki nagyon rossz kedvében volt, nem akarta a szükséges nyilatkozatot megtenni és az őr köteles lett volna a foglyot visszavezetni a fogházba.
Sipido azonban, mire a tévedést észrevették, már a vonaton ült és elutazott, valószinűleg Párisba. A fölmentő ítélet esetére pedig az volt a kormány szándéka, hogy a kiskoru Sipidot javitó-intézetbe küldi.
Most az ügyészség a csendőrőrmester ellen, a ki Sipidot írásbeli parancs nélkül szabadon bocsátotta, megindította a bünügyi eljárást. Az államügyészség elfogatási parancsot adott ki Sipido ellen.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ