Az ÉS-ben olvastuk…

*

Ott ül az első sorban a két diplomata. Nagyköveti rangban, elegáns ruhában. Finomak, ápoltak, kedvesek. Méltók a bécsi társadalomtudományi intézet könyvtárterméhez, amely otthont ad a „Politikai szalon” rendezvényeinek. Vajon tudja-e a két úr, hogy a nyolcvanas évek elején alakult „vájtfülű” intézet, amelynek fenntartásába a lengyel pápa és a bécsi önkormányzat is besegített, a kultúra, a szabadelvűség, a demokrácia fellegvára? Ahol ösztöndíjas vendégként egymásra talált a nyugat és a kelet értelmisége? Az utóbbiak közül főleg ellenzékiek, akik között olyan nagyságok fordultak meg, mint az idővel szerb miniszterelnökké emelkedett és merénylet áldozata lett, örökké mosolygó Zoran Djindjic, az egykori nyitottságától mára megszabadult Václav Klaus, a szabadság levegőjét először Bécsben magába szívó Kertész Imre vagy éppen a meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja.

A két diplomata, egyikük Magyarország ausztriai nagykövete, másikuk az országunknak a bécsi ENSZ-szervezetekhez delegált nagykövete, fiatal emberek, még innen a negyvenen. A demokráciába kvázi beleszülettek, a diplomáciát iskolákban tanulták. Azért vannak itt, hogy meghallgassák a Magyarország aktuális politikai helyzetéről angol nyelven vitatkozó két egykori hazánk fiát, a 71 esztendős Schöpflin Györgyöt s a nála öt évvel idősebb Charles Gatit…

A többit elolvashatják az ÉS-ben.