Merénylet a német császár ellen

November 16-ikán Vilmos császár Boroszló környékén vadászott és innen való visszatérésekor történt a merénylet.
A császár különvonata délután egy órakor érkezett a sziléziai pályaudvarra. Innen a császár a meiningeni herczeg társaságában a kleinburgi vérteskaszárnyába hajtatott. Utjokban, mikor a nyitott kocsi a Gartenstrasse és a Teichtrasse sarkán elhaladt, egy szegényes külsejü asszony a közönség soraiból rövid baltát dobott császár kocsija felé. A balta visszapattant a kocsiról és mögötte esett a földre. A merénylet természetesen óriási izgatottságot keltett a közönségben. A közelben állók reá rohantak a merénykő asszonyra és ott helyszinen széjjelszedik, a rendőrök meg nem akadályozzák és az aszonyt el nem viszik.

A merénylő asszony neve Schnapka Zelma.
A közönség legelső sorában állott, a kocsinak azon az oldalán, a hol a meiningeni herczeg ült. A baltát az asszony kendőbe burkolta és csak akkor vette elő, a mikor a császár kocsija egészen közel volt. A merénylőt több úr a közönségből leteperte és átadta a rendőröknek, a kik az őrségre vitték.
Vilmos császár a merénylet után nagyon izgatott volt, szótlanul ült a kocsiban és nem viszonozta a közönség üdvözlését.
A császár délután négy órakor elutazott Boroszlóból gróf Cziraki streliczi birtokára vadászni. Előbb azonban megjelent a vértes tisztek kaszinójában. A hol már értesítették a merénylő asszony első kihallgatásáról. A császár azt mondta környezetének, hogy az ő jelenlétében ne tegyenek említést az esetről, mert nem érdemes egy nyílván eszelős asszonynak a tettével tovább is foglalkozni. A császárnak ez a kívánsága arra késztette a hatóságokat, hogy a császár üdvözlésétől elálljanak.
A merénylet hírét délután két órakor telefonozták meg Boroszlóból Berlinbe a tőzsdére.
Ez a közlés ugy hangzott, hogy férfi volt a merénylő női ruhában, rálött a császárra, nem talált, elfogták. Közvetlenül a merénylet hírének megérkezése után a hatóság lefoglalta a telefon-hivatalokat s szigorúan őrködött, hogy hamis híreket merénylet felől.
A merénylő asszonyról a törvényszéki orvos mindjárt határozottan mondta, hogy elmebajos és üldözöttnek hiszi magát.
Most 41 éves, hajadón és szegény. Nemrég egy napi fogságot ült le, mert a kihágás miatt rászabott pénzbüntetést nem tudta kifizetni. Lakásán be szokott zárkózni s ilyenkór zavaros dolgokat beszélt. Igy egyszer hallották, a mint ezt mondta:
„Takarodjatok innen! Valamennyien feleségül akartok venni, de nem kelletek! Minden férfi utánam szalad, de én nem akarok róluk tudni!” Azt is említik a német lapok, hogy a bolondos asszony nov. 16-ikán reggel egy utczakövezőtől koczkakövet kért s a mikor a kövező kinevette, elment egy vaskereskedésbe, a hol baltát vásárolt.
Szegényes, kis lakásban élt. Minthogy ott a lakásbért nem tudta megfizetni, szállásadója kiköltöztető pört indított ellene.
Nov. 16-ikán volt a tárgyalás, a melyen Schnapka Zelma már baltával jelent meg. Minthogy azonban a tárgyalást elhalasztották, elment s épen akkor ért az utczára, a mikor a császár arra hajtatott. Sok embert látott és megtudta, hogy Vilmos császár arra fog jönni. Aztán végrehajtotta a tettet.

A tordai pénzhamisítók

Néhány hónappal ez előtt Tordán keritettek kézre pénzhamisitókat, a kik tiz forintos bankókkal üzérkedtek. Köztük van egy jómódu, az előkelő társadalmi osztályhoz tartozó ember is, Csongvay Béla. Kolozsvárt volt a műhely, ott laktak a közreműködők.
A vizsgálat szerint a szövetség vagy 20,000 forintot hozott forgalomba. Találtak még vagy ugyanennyi hamis bankót. Csongvay kihallgatását utoljára hagyták, mert tagadott, míg a többiek vallomása nagyon terhelte. Végre is megtört. Csongvay Béla kihallgatása alkalmával ujabb érdekes részek kerültek a vizsgálóbiró elé.
A pénzhamisitó földesurat végre szembesitették többi büntársaival, névszerint: Szigetyvel, Fenyvesivel, Pásztóhyval, Bagával és Paskával. A kihallgatás órákon keresztül folyt s Bodor László vizsgálóbiró keresztkérdései nagy zavarba hozták a hamisitókat. Az eredményt – a továbbiak érdekében – titokban tartják, azonban annyi köztudomásu, hogy ujabb letartóztatások várhatók.

Blaháné érdemrendje

Blaha Lujza fényes művészi pályájának elismeréséhez kitüntetőleg járult hozzá a királyi kegy is.
A hivatalos lap november 15-iki száma közölte, hogy Ő Felsége a személye körüli magyar miniszter előterjesztésére Blaha Lujza (báró Splényi Ödönné) szinésznőnek e minőségben sok éven át szerzett érdemei elismeréseűl a koronás arany érdemkeresztet adományozta.
Magyar szinművésznők közül hasonló kitüntetésben részesült Prielle Kornélia asszony, a Nemzeti Szinház tiszteletbeli tagja, 1891-ben, félszázados szinészeti jubileuma alkalmából.

Kriptapoéták

Első éj a sírban

Ma töltöd a rideg sirban első éjed,
Hova tűnt a sok fény, mely körűlvett téged?
Hideg földben, mélyen vetett a te ágyad;
Hogyan alszod át az első éjszakádat?

Nyirkos földtől nedves a vánkosod s hallga!
Mint sivít a szélben éji madár hangja.
Kialudt a lámpád, fénye nem világít,
Sirodra a sáppadt hold veti sugárit.

Nyugodtan alszod át, végig a sötét éjt,
Vagy te is hallgatod az órák ütését?
Én nem pihenhetek, elkerűl az álom
Hogy ott tudlak téged, fagyok nyoszolyádon.

Bálintitt József

*

Ninon dalaiból

Ha már a várost összejártuk
És kigyalogoltuk magunk,
Gondtalanul és könnyű szívvel
A temetőbe ballagunk.

A temetőbe jó minékünk!
A sok virágos sír között
Eszünkbe sem jár búslakodni
A szomorú halál fölött.

Van egy zugunk is. Lombos, árnyas,
Egy névtelen kis sír előtt,
A honnan messzire belátjuk
A rózsatermő temetőt.

Míg uzsonnánkat elfogyasztjuk,
Leszáll az alkony nesztelen,
Egymást szelíden átölelve,
Haza sétálunk csendesen.

Egymást szelíden átölelve
Ballag a két hű szerető,
S elmondják százszor is hazáig:
-Beh szép is az a temető!…

Szentessy Gyula

*

Sírboltok

Ragyogó paloták, büszke sarcofágok…
– Temető ez, – vagy nem halottak közt járom?
Érc-sírok, mik fölött az enyészet foga
Tehetetlen siklik nyomtalanul tova…

A tisztes kegyelet ezörök művében
Van-e hát megnyugvás, megvan-e az Éden?
S annak porát, ki itt nagy álmát alussza,
Vajjon az anyaföld nem kéri-e vissza?

Bámulom a művészt, vésőjét csodálom,
De örök álomba én a földbe vágyom
Elenyészni lassan, elvegyülni véle,
Ez a természetnek célja, erőssége!…

Zöld füves, pipacsos, besüppedt sírhantok,
Hány elfeledett szív porladoz alattok!…
De idők múltával oltárokká lesznek
A rájuk korhadó mohos fakeresztek!

Balla Miklós

Az első magyar [egyetemen végzett] orvosnő

Egy fiatal lány diszítette föl a nevét az a múlt héten az orvostudományi czímmel; ő az első magyar egyetemen végzett orvosnő, a kinek nyomdokain fog haladni most már a követők nagy sora.

Dr. Steinberger Sarolta tisza-újlaki jómódú család gyermeke; középiskolai tanúlmányait magánúton végezte, az érettségi vizsgálatot a kolozsvári ref. kollégiumban tette le szép sikerrel.
Épen abban az esztendőben nyilt meg az egyetem kapuja női hallgatók számára és ő volt az első, a ki az orvostudományokhoz vezető küszöböt átlépte. Öt évi kitartó munkásság után, a mult héten folyt le ünnepélyes tudorrá-avatása, mely alkalommal a központi egyetem aulája nagyszámu érdeklődő közönséggel telt meg.
A doktor-kisasszony nehány hét múlva hosszabb külföldi útra indúl, a hol főleg a nőgyógyászatot fogja tanulmányozni s onnan visszatérve orvosi működését Budapesten kezdi meg.

Megalakul a Magyar Automobil Club

November 30-án kezdte meg tevékenységét a Magyar Autóklub elődje, a Magyar Automobil Club, gróf Szapáry Géza elnök vezetésével. A klub Budapesten alakult és vezetői vizsgákat is szervezett. 1901-ben 3 gépkocsinak adtak ki rendszámot és 49 autóvezetőnek vezetői igazolványt.
Ekkoriban kb. 60 gépkocsi közlekedett az utakon. 1911-től a Magyar Királyi Automobil Club nevet vette fel a szervezet. A klub céljául tűzte ki az autózás népszerűsítését és a nemzetközi kapcsolatok ápolását.
Ennek elérése érdekében versenyeket és kiállításokat rendeztek. A klub tevékenységének köszönhetően jelentek meg a közúti jelzőtáblák és a benzintöltő állomások az utak mellett. 1920-ban hozták létre motorkerékpár szakosztályát.

Egy volt magyar képviselő az amerikai hadseregben

Egy tehetséges fiatalember Babó Emil, ki néhány év előtt Szeged városának egyik képviselője volt, kényszerű körülmények miatt Amerikába ment. Most az amerikai lapok azt írják róla, hogy hadnagy az amerikai hadseregben és Haiti szigetén vitézül harczolt a lázadók ellen. A New York Herald dicsérvén Babó főhadnagyot, megemlíti, hogy Babó Szegeden, Ausztriában(!) született, volt képviselő és osztrák katonatiszt. Dicséri lovaglását, a mely mesteri, pisztolylyal, karddal vivott csatában Babó egymaga tizenkét embert terített le biztos czélzással.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ