A szolgálati helyen valamikor vasútállomás állt, elbontották, az erdős, bokros területen néhány öreg gyümölcsfa emlékeztet arra, hogy emberi lakhely volt itt valamikor. Vasúti töltés húzódik erre a határig, a Drávában látszanak a fölrobbantott híd pillérei, régi térképeken még szerepel ez a vasútvonal, azért őrizzük ezt a pontot folyamatosan. Talán épp itt vonatozott el Kosztolányi és Esti Kornél, útban a napfényes Itália, az Adria és Fiume irányába, gondolom, de nem vagyok benne biztos, utánanézni nincs hol. A talpfákat, síneket fölszedték, a töltés hibátlanul megvan, nekivezet a Drávának, aki disszidálást tervez, jobb iránymutatót az ismeretlen terepen nem talál. A bozótosban áll egy szabályos kocka alakú máglya kiszuperált talpfákból, ennek árnyékában húzódik meg a járőr. A talpfák kiválóan variálható megoldásokat kínálnak. Eső esetén két magasabban fekvőt húz ki célszerűen az ember, ráteríti a sátorlapot, és két-három négyzetméternyi száraz terület keletkezik az ideiglenes terasz alatt, a résekbe mindenfélét el lehet dugni, legfontosabb a cigaretta éjszakára, itt mindig van tartalék, Golyó néha kipakoltatja az éjszakás járőrt indulás előtt, nekem levélpapírom és tollam van eldugva, hosszú szerelmes leveleket írok, éjjel a szélvédett oldalon ágyat lehet kialakítani. Mégis, itt a leghosszabb a nyolc kampó. Egy óra ki, egy óra be, hat egyhelyben. A csatlakozási pontok jobbak, két óra a menetidő, a járőr ballag, elhúzza két és félre a menetet, és akkor csak hármat kell egyhelyben tölteni. A leggyilkosabb a portya, négyórás szolgálat, húsz-huszonöt kilométer gyaloglás, kifelé a Dráva vonalát követve, befelé a nyári gáton. Tempósan menni kell végig, nyáron iszonyatos, amikor végigizzadja a járőr. Olyankor bűnözünk. Ez a szóhasználat. Egy nagy kanyarodását levágjuk a Drávának, a Vécó tanyánál rövidítünk, itt van telefonpózna, bedugjuk a telefont várakozó állapotra, és fél órát nyertünk, ha közben jönne a löket, akkor rohanás arra a pontra, ahol éppen járnunk kellene. Óriási a kockázat, egy fél óra izgatott egyhelyben topogás, és Golyó aljas módon beereszt időnként ide szenvedélyes vadászokat meg horgászokat, és kikérdezi őket, mikor, hol láttak járőrt. Az ügyeletes tud róla, jeleztük, hogy zümmeren vagyunk, ha elindul akármerre az őrsről az autó, ideszól.

A szolgálati helyen először kényelmesen megreggelizem. Minden, amivel tölteni, koptatni lehet a végtelen időt, aranyat ér. Eleinte gyíkhúst eszem, a húskonzerv egyik elnevezése köztünk, másként HK, a katonai rövidítésnyelv paródiájaként (ÁKGPI a géppisztoly, ÜTI az ügyeletes tiszt, Geri a kerületparancsnok, ÖFI az összfegyvernemi védőruha, s így tovább), a későbbiekben a raktáros jóvoltából téliszalámit, de arra is ráunok, még este bekészítettem a járőrtáskába, hagymát vagy zöldpaprikát vágok föl, kényelmesen besózom, elkészítem, utána víz a kulacsból vagy tea a termoszból, végül egy cigaretta. Akárhogy nyújtom, nem több fél óránál. Újabb fél óra, amíg lemegyek a holtághoz, itt horgászok szoktak próbálkozni, meg Vécó bácsinak vannak lerakott varsái, gyakrabban nincs senki, kihalt a part. Van egy dugott közös horgászbotunk, de én éppoly unalmasnak tartom, hogy lessem az úszót, mint azt, hogy álljak a talpfák árnyékában. Vannak szenvedélyes horgászok közöttünk, egyszer meg kell oldani, hogy a fogás bekerüljön az őrsre, és este az olajbűzben mindenki sült keszeget rág.

Az én időtöltésem az öt-hatoldalas levelek írása, szerelmes életkor, rengeteg a mondanivaló, elkötelezett az olvasó. Itt megírom, a bőrömön beviszem, csak borítékba kell rakni, másnap elmegy a postával.

Bizonyára rosszul dugtam be a csatlakozót, szovjet találmány, hol működik, hol nem, az ügyeletes állítólag folyamatosan zümmerezett, én nem hiszem, hogy annyira elmerültem volna a gondolataimban, hogy ne hallottam volna meg tíz méterről a zümmögést. Egy konnektor a villanyoszlopon, ha a vízszintes két lyukba dugom a telefonom, akkor csöng az őrsön, és tudunk beszélgetni, ha a függőlegesbe nyomom, akkor ide tudnak csöngetni nekem. Sokszor nem jön össze az érintkezés, olyankor mozgatni kell.

(Következik: 4. Tökéletes pillanat)