Hosszú évek kitartó munkája eredményeként megjelent a „MozgóKépTár” 4. lemeze: „Dokumentumfilmek 1920 és 1944 között”. A kiadvány szerkesztője Komár Erzsébet, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (ma Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) munkatársa, aki ezzel együtt hat ilyen filmtörténeti CD-ROM-ot tervezett és hozott létre filmarchívumi kollegáival, illetve külsős közreműködőkkel 1996 és 2011 között. A sorozat feldolgozza és elérhetővé teszi a magyar filmtörténet tág merítésű képi és szöveges dokumentációs anyagát, ami felbecsülhetetlen kincs az oktatóknak, kutatóknak, de az egyszerű érdeklődőknek is.

Azért a 4. lemez jelent meg most legutoljára, mert a dokumentumfilmeket, illetve a játékfilmeket 3-3 korszakra osztották, és a különböző lemezeken a munkatársak párhuzamosan dolgoztak az egyes rész-projektre elnyert állami, alapvetően a Magyar Mozgókép Közalapítvány, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről folyósított támogatások beérkezésének függvényében. Intézményi és szponzorálási szinten a jelek szerint ez a korszak és a dokumentumfilm műfaja volt a legkevésbé fontos részterület, de köszönhetően a szerkesztő és kollegái kitartásának, illetve a MaNDA és Filmintézet vezetésének, a kollekció 2011-re teljessé válhatott.

Az első rész még 1996-ban jelent meg, a kompaktlemez-alapú számítógépes platformok hőskorában. A címe: „Játékfilmek a kezdetektől 1944-ig”. Ez ismereteink szerint a világon az első olyan filmtörténeti CD-ROM, amelyik mozgókép-részleteket is tartalmaz. A kiadványt számos helyen használták és használják az oktatásban és a kutatásban. Külföldön is, mivel a lemezeken a szoftver teljes mértékben és a dokumentumanyag jelentős része angol nyelven is elérhető. Az anyagi források relatív szűkössége miatt a sorozat csak másfél évtized alatt vált teljessé. Nem árt tudni viszont, hogy egy-egy rész gyártási költsége még így is nyolc számjegyű összegre rúgott, mivel rengeteg kutatási, digitalizálási, szerkesztési és főleg programozási feladatot kellett megoldani.

A CD-ROM mint platform mára kissé elavultnak tűnik ebben a felpörgetett DVD-s, internetes adatbázisokkal tarkított kínálatban, azonban e kiadvány(sorozat) a feldolgozott anyagából, tartalmi gazdagságából és strukturálisan sokrétű alkalmazhatóságából mit sem von le. Az internetes keresők több száz és ezer találatot dobhatnak ki egy-egy keresésre, azonban minőségi adatot gyakran csak keveset. A „MozgóKépTár” törzsanyagát módszeresen válogatták ki a szerkesztők. A korszak teljes fellelhető filmográfiája mellett a filmekkel kapcsolatba hozható intézmények leírását, az alkotók és a filmes vagy filmben szereplő fontosabb személyek életrajzát is el lehet érni a lemezeken. A filmekhez tartozó cikkek bibliográfiáját, cikkek esetén a cikkek teljes szövegét is. Mindezt természetesen strukturáltan, kategóriák és kulcsszavak alapján is. Külön vannak választva azok a találatok, amelyek egy-egy filmet, személyt stb. csupán említenek – azoktól, amelyek kifejezetten róluk szólnak. Az internetes keresők – kivéve néhány újabb fejlesztésű, nagy adatbázisáét – ezt még nem tudják.

Az egyes korszakok és műfajok filmjei megtalálhatók a Filmintézetben. A felhasználó keresgélhet a lemezen címek, tartalmak és tartalomleírások között, és a katalógusszám alapján később a helyszínen kikérheti megtekintésre a rendelkezésre álló másolatot, illetve a könyvtárból a könyveket és periodikákat.

A 4. CD-ROM a többihez hasonlóan nem csupán a korszak tényfilmjeiről nyújt információkat, hanem azokat tág kontextusba helyezi. Számos filmhez fotók, a személyekhez portrék, életrajzok kapcsolódnak. A történelmi háttér megértéséhez eseménytár, a böngészéséhez tezaurusz tartozik, illetve a magyar nyelvű vonatkozó szakirodalom bibliográfiájával, sok idézettel, részlettel.

A kiadványhoz történész szakértőt is felkértek. Romsics Ignác, aki a Horthy-korszakról több cikket és könyvet írt, áttekinthető hosszúságban összefoglalta az 1920-1944 közötti időszakról a fontos tudnivalókat. Értékelendő a történészi objektivitásra való törekvés. Romsics például a szocialista időszak diskurzusával ellentétben a tényeknek megfelelően nem tartja fasiszta diktatúrának az 1920 és 1944 között fennálló rendszert. A korszakról alkotott képe azonban még így sem teljes, hiszen a háborúba sodródás okait is ismerteti, azonban nem számol azzal, hogy ebben az időszakban nagyon jelentős civil erők is részt vettek a látszólag csupán országok közt zajló háborúkban.

Még nem tudunk minden lényegeset erről az időszakról, de az idő haladtával úgyis tovább enyhülnek azok a torzítások, amelyek a „győztes írja a történelmet”-effektusból adódnak. A dokumentumok és filmhíradók képei, tényei nem változnak, de a mögöttes összefüggések még elő fognak tűnni, akárcsak az előhívandó film vagy fénykép valóságábrázolása a fényérzékeny rétegből.

A korszakról vázlatos, de ezzel együtt alapos filmtörténeti összefoglaló is található a lemezen. Perjési Zsuzsa nem érhette meg az utolsó CD-ROM megjelenését, de azért abban biztos lehetett, hogy munkája nem lesz hiábavaló.

A kiadványt és a sorozatot létrehozó szakértők közül meg kell említeni Szakadát István és Kovács István programozókat, Yasar Meral dizájnert, de az anyagnak a fejlesztésében sokan részt vettek a Magyar Nemzeti Filmarchívum (ma MaNDA és Filmintézet) munkatársai közül.

Külön szót kell ejtenem a kiadvány úttörő jellegéről nem csupán azért, mert műfajában az első volt, hanem azért, mert több más adatbázisnak is alapját képezte. Magyarországon több belső hálózaton, illetve interneten elérhető adatbázis fejlesztéséhez adtak át a készítők tapasztalatokat közvetve és közvetlenül: például a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Nemzeti Audiovizuális Archívum tartalmi és szoftveri fejlesztéséhez.

A kiadványt lehetetlen a maga tejességében írásban bemutatni. Egy-két funkciót azonban kiemelnék. Például a filmhíradóknál az inzert- és narrátorszövegek teljes egészében megjelennek a kiválasztott film adatlapján. Ez nagymértékben megkönnyíti a keresést, az áttekintést. Ha valaki adott történelmi esemény esetleges megjelenésére kíváncsi, az rákereshet évszámok, idősávok, nevek, kulcsszavak alapján. Aki kíváncsi a találmányokra, a Nobel-díjasokra (például Szent-Györgyi Albertre), Erdélyre, egy adott településre (például Paradjra), a kormányzó valamelyik nevezetes országházi beszédére, vagy épp az első, filmes képzésben részesült rendezőnőre, Simonyi Liára, a keresőfunkcióval rálelhet a fogalmakra és nevekre, az azokkal kapcsoltban lévő filmrészletekre, fotókra és szöveges anyagokra.

Ha valaki csupán a vizuális anyagot kívánja megtekinteni, hogy benyomást szerezzen a korszak képi világáról, elegendő rákattintania az „album” menüpont alatt a „filmfotók”, „portréfotók” és „filmrészletek” parancsszavakra, és a program időrendben, illetve ábécé-sorrendben lejátssza azokat.

Végezetül álljon itt néhány adat a „MozgóKépTár” 4. részének tartalmi és strukturális gazdagságának bizonyítékaként. Az érdeklődő információkat talál 5000 filmről, 4800 személyről, 2000 testületről, 600 történelmi eseményről, 3200 könyvről, 520 periodikáról – mindezt 11000 tárgyszó alapján; 57 különböző (és összesen egyórányi) filmrészlet, 180 filmfotó, 101 portréfotó, illetve 45 cikk dokumentációs és szemléltető értékével.

A kiadványt egyaránt ajánlom magánszemélyeknek és intézményeknek (elsősorban könyvtáraknak), oktatóknak, kutatóknak, vagy egyszerűen a (dokumentum)film és a történelem iránt érdeklődőknek.

A témára utaló hivatkozás:

http://www.filmintezet.hu/cimlap/hirek/hirek_reszlet.php?hirid=13

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ