Válaszol: Lennart Karlström
Kérdez: Gergely Tamás

A svéd Tomas Tranströmer az idei irodalmi Nobel-díjas. Minthogy az idős írót betegsége meggátolja interjú adásában, munkásságáról azt a személyt kérdeztük, aki a legtöbbet tud róla – biográfusát. Az alábbiakban Lennart Karlström a Káfénak adott exkluzív interjúját olvashatják.

Tudomásunk szerint három magyar Tranströmer-könyv jelent meg eddig, pontos ez az információ?

Tranströmmer könyvei magyar nyelven ezidáig: Tomas Tranströmer versei. Válogatta és fordítta Thinsz Géza. Budapest [1974]. Tomas Tranströmer: 117 vers. Válogatta és az utószót írta: Mervel Ferenc. Fordította: Jávorszky Béla, Mervel Ferenc, Sulyok Vince és Thinsz Géza. Budapest 2001. Tomas Tranströmer: Az emlékek látnak. Fordította: Mervel Ferenc. Budapest 2002.

Egyesek azt állítják, hogy Tranströmert ötven vagy hatvan nyelvre fordították le, én viszont csak negyven nyelven találok kötetet a svéd könyvtárak állományában, mi ennek a magyarázata?

Nagyon sok versfordítást csak napilapokban, folyóiratokban vagy antológiákban közöltek. Ezek jegyzéke megtalálható az én eddigi két bibliográfiámban (Tomas Tranströmer: en bibliografi I-II). Készül egy harmadik, mely pillanatnyilag a világhálón található meg a következő címen: http://opac.bibliotek.vasteras.se/services/servlets/services.servlets.ResourceDb?res_id=23

Melyek a Tranströmer-fordítások legegzotikusabbjai?

Attól függ, mit tartunk annak. Közéjük sorolhatjuk talán a gudzsárati, hindi, oriya nyelvűeket, legalábbis a svéd olvasó számára azok. Viszont idegennek, különösnek nevezhető a szanszkrit, a tamil, csuvas, eszperanto, kannada, kurd, nepáli, khmér, kazáni tatár, färöi és az ujgur olvasat – ez utóbbi nyelven még nincs publikálva a fordítás.

Tudjuk, hogy a költő maga is fordított. Miért tette: viszonzásképpen vagy más magyarázata van?

Én úgy gondolom, hogy azokat fordította, akik ugyanazon a hullámhosszon voltak, mint őmaga. Kétlem, hogy külső kényszer határozta volna meg a választását.

Tudjuk, hogy magyarokat is fordított: Nemes Nagy Ágnest, Weöres Sándort például, létezik egy pontos lista a tolmácsolt magyar szerzőkkel?

Megtalálhatók mind a bibliográfiámban.

Miért választotta Ön kutatása tárgyául éppen Tranströmert?

Mert szerintem nagy költő. Azonkívül pedig azért, mert évekig a västeråsi könyvtárban dolgoztam, ő meg ugyanabban a városban lakott abban az időben, gyakran találkoztunk. Úgy gondoltam hát, hogy kínálja magát az alkalom, hogy egy költőóriás bibliogfáfiáját megalkossam. Azóta is nagylelkűen mindent a rendelkezésemre bocsát abból az anyagból, ami hozzá eljut.

Ön elkészítette egy másik svéd szerző, Hjalmar Gullberg bibliográfiáját is. Mi a közös kettejükben? Mi magyarázza, hogy pont ezzel a kettővel foglalkozik?

Közös az, hogy mindketten jó költők. Tranströmer még életében megkapta a kiérdemelt elismerést, Gullberg eléggé el nem ítélhetően elfelejtődött. Pedig ha valamelyik világnyelven írt volna, más lenne a helyzet. Gullberg volt különben fiatalkorom kedvence.

Irodalomtudós vagy irodalomkedvelő a bibliográfus elsősorban?

Irodalomtudós nem vagyok, mindössze könyvtáros, úgyhogy maradjunk az irodalomkedvelő cimkénél.

Melyik Tranströmer-vers a favoritja?

Talán a Schubertiána, a Keleti-tengereim és a Nocturne.

*

Több féléven át tartottak a klinikai Halálelőadások.
Jártam rájuk én is, társaimmal együtt,
akiket nem ismertem
(kik vagytok?)
aztán ment mindenki a maga dolga után. Arcélek.

Az égre néztem, a folder és magma elé,
s azóta írom hosszú levelem a holtaknak
egy írógépen, amin nincsen szalag,
csak a láthatár csíkja.
Így hiába kopognak a szavak, nem hagynak nyomot.

(Részlet a Keleti-tengereim versciklusból. Fordította: Thinsz Géza)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ