A nemzetközi politika

A nemzetközi politika most határozottan békés. S hogy az európai békére nézve első sorban irányadó államok, Német és Francziaország, ma távolabb állnak attól, hogy egymással összeütközzenek, mint bármikor a lefolyt három évtized alatt, azt eléggé mutatja a Németországban időzött Bonnal franczia tábornoknak és hadseregének tüntető ünneplése a császár által.
A 2-ik testőr gyalogdandár fölött tartott szemle alkalmával adott reggelin, hol a franczia tisztek is jelen voltak, a német császár fölköszöntőt mondott, melyben megemlékezett arról, hogy franczia és német csapatok mint hű fegyvertársak együtt küzdenek Khinában a közös ellenség ellen.
A német sajtó és közvélemény tartózkodóbb magatartást tanúsit ugyan, mint az élénk vérmérsékelű német császár, mindazonáltal a franczia tisztek ünneplése jó hatást tett Francziaországban, a mit az is bizonyit, hogy a legtulzóbb elemek a miatt panaszkodnak, hogy az 1870/71-iki vereség miatti boszú szelleme már egészen kialvóban van.
Az orosz-franczia barátságtól várták a bosszúpolitika hivei reményeik teljesülését, de most már maguk is meggyőzödtek arról, hogy az orosz czárnak legkisebb szándéka sincs Francziaországot egy Németország ellen inditandó háboruban támogatni.

Mikor zárjanak a bankok?

Berlinből azt az érdekes hirt halljuk, hogy az u. n. Stempelvereinigung kötelékébe tartozó bankok, tehát éppen a vezető pénzintézetek napok óta tanácskoznak az egységes üzleti idő megállapítása tárgyában és valószinüleg megegyezés is fog oly irányban létrejönni, hogy egységes nyitási időpontul reggel 9 óra, egységes kötelező zárórául pedig délután 5 óra legyen megállapitva. Az iránt még folynak a tanácskozások, vajjon a déli órákban adjanak-e az alkalmazottaknak és mennyi lunch-időt, vagy pedig a hivatalos idő egyhuzamban, megszakitás nélkül folyjon reggel 9-től délutáni 5 óráig.
Ezeknek a tanácskozásoknak a hire kétségtelenül nemcsak lokális jelentőséggel bir, hanem érdekessége kihat Bécsen át – a német reformoknak Magyarországba levezető csatornája – egészen hozzánk. Tudvalevő dolog, hogy nálunk, éppen német és osztrák mintára, szintén a ketté osztott hivatalos idő van gyakorlatban – eltérőleg az amerikai, angol és francia pénzintézetektől, a melyek mindig egyhuzamos, csak rövid étkezési idő által megszakitott hivatalos órákat tartottak.

Ezzel szemben nálunk a bankok hivatalos ideje – eltekintve a földhitelintézet, kisbirtokosok földhitelintézete, központi hitelszövetkezet és a takarékpénztárak központi jelzálogbankjától – két részben van megszabva: tart délelőtt fél 9—9-től fél 1—1-ig, azután délután fél 3-tól egészen 4—fél 5—6-ig. De még ezek a délutáni zárórák is névlegesek. A bankok keretében mindig találkozik egy-egy vezető egyéniség, a kinek napi beosztása az esti időt teszi alkalmassá a bankban való tartózkodásra. Ez persze nem lenne baj, mert az illető, a kinek dolga van, ott maradhatna, a többiek, a kik dolgukat elvégezték, eltávozhatnának. Ezt azonban a hierarchikus szervezet nem engedi meg.

Tűz az Uránia Szinházban!

A budapesti Uránia Szinházban április 3-ikán este, mikor a közönség már összegyűlt a nézőhelyen, tűz ütött ki a szinház mellékhelyiségében, a laboratoriumban. Ekkor este dr. Erődi Bélának „Jézus élete a szentföldön” czimű darabját készültek bemutatni.
Néhány perczczel az előadás előtt a jelen volt rendőrtiszt tudtul adta a közönségnek, hogy az előadást nem lehet megtartani. Nincs veszedelem, de a közönség legyen szíves távozni. A közönség el is hagyta a szinházat.
A szinház elé ekkor már megérkeztek a tüzoltók is. A tűz a nézőhelytől távol eső udvari helyiségben támadt, a hol egy asztalon a villamos lámpa felrobbant, meggyujtotta a közelben volt papirosokat és gyorsan terjedt.
A kár jelentékeny, mert sok értékes műszaki fölszerelés, a mozgó fényképek bemutatásához való fölvételek megsemmisűltek. Pekár Gyulának és Kern Aurélnak a „Táncz” czímű darabjához készült fölvételek is elpusztultak.
A tudományos szinház vezetői, Molnár Viktor miniszteri tanácsos és Szana Tamás igazgató a szinház személyzetével együtt szomorúan nézték a pusztulást. A tüzoltók hamar elnyomták a veszedelmet, mely több ezer korona kárral sujtja a szinházat.
A vizsgálat úgy találta, hogy a falba alkalmazott izzólámpának sugárzó melegétől fogott tüzet valami közelében heverő, könnyen gyúló tárgy, esetleg épen egy darabja annak a mozgófénykép-szalagnak, a mely czelulózéból készülvén, mint a megejtett próba is igazolta, már 60 fokos hőségnél két percz alatt lobot vet. A mozgófényképek szalagjai 35,000 koronát értek, s ezek legnagyobb része elégett.
A tűz az épületben csak 240 korona kárt okozott, a kész lemezekben pedig 32,000 koronát. A szinházat a részvénytársaság 70,000 koronára biztositotta, abban az összegben azonban bele foglalvák a szinpad, a nézőtér és a teljes bútorzat. A mozgógénykép-szallagok a biztositás felvételekor csupán 10,000 koronával szerepeltek, azóta azonban a készlet megnagyobbodott. Az előadásokat másnap már ujra folytatták.

Magyar typusok

Ezen czímen a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával érdekes vállalatot indított meg, melynek feladata lesz a magyar typus ismertetése.
A most megjelent füzetben, melyet dr. Jankó János állitott össze, a Balaton vidékéről van 24 táblán 48 férfi arczképe szemközt és profilban közölve. A többségre rá lehet mondani, hogy magyar typusú, de van néhány határozottan szláv, czigány, germán, vagy egyéb typus is, pedig ez a 48 kép, mint az előszó mondja, 327 közül van kiválogatva.

A közlött arczképek különben világos, tiszta nyomásúak. Az egész kép-anyag Zala és Somogy vármegye 50 községéből került ki, s csakis az oly családokat vették tekintetbe, a melyek az illető községben köztudat szerint törzsökös lakók, a melyekbe legalább a XVIII-ik század végeig kimutathatólag egyik ágon sem keveredett idegen vér.
Minden esetre nagyon érdekes lesz ez a munka, ha majd egészen megjelen s hézagot fog pótolni az anthropológiában.

Közlekedés a Mars lakóival

A csillagászati ismeretek népszerűsítése óta általában elfogadta a laikusok közvéleménye azt a tetszetős elméletet, hogy a hozzánk aránylag közeli Mars bolygón az emberekhez hasonló értelmes lények lakhatnak. Komoly csillagász soha és sehol nem mondotta ki ezt, bár a lehetőséget elvitatni nem lehet, mivel igen sok hasonlóság van a földgömb és a Mars sajátságai között.
Senkinek sem lehet kifogása az ellen, hogy költők és regényírók ezt a sok hasonlatosságot kizsákmányolják s a Mars valószinű lakóiról minél többet tudnak beszélni. Úgy látszik azonban, hogy a laikus közönség már ennyivel nem elégszik meg, mert évek hosszú sora óta oly gyakran emlegették előtte a Mars bolygó értelmes lakóit, hogy már a napilapoknak s népies iratoknak ilyféle közléseit természetes valaminek tekinti s hajlandó minden tódítást és kiszínezést készpénzül fogadni el.
Így igen sokszor olvashatunk a lapokban a Mars fölszinén mutatkozó jelekről, melyek állitólag az ott lakók jelzései volnának, mintegy kisérletek arra, hogy a Mars lakói érintkezésbe léphessenek a föld lakóival, kiknek létezéséről ismereteik előrehaladottsága következtében nekik állitólag már biztos tudomásuk van.
Legközelebb is végigjárta a lapokat egy ilyen tárgyú közlemény. Az ok, mely e közleménynek tápot adott, az volt, hogy a híres Harvard csillagvizsgáló-toronyban Douglas csillagász deczember 8-án a Mars bolygót tanulmányozván, annak fölszinén egy óra és tiz perczig tartó világos, fehér pontokat látott, melyek vonalban futottak össze. Maga a csillagász feltünőnek találta ugyan ezeket a jelenségeket, de nem épen szokatlanoknak, hiszen nem csak a Marson, hanem más bolygókon is mutatkoznak néha oly apró világos foltok, különbözők a többi, állandóan látható foltoktól, melyek közül a sárgáspirosakat szárazföldeknek, a szürkéket tengereknek szokták mondani. De esze ágában sem volt, hogy ezeket a rendkívüli fényeket értelmes lények által mesterségesen előidézett tüneményeknek tartsa.
Ily föltevés megerősitésére jelenlegi észleleteink még nagyon tökéletlenek. Lehet, hogy felhők vagy magas hegycsúcsok jelentek meg ily alakban; de ezt sem lehet biztosan állitani, épen az észleletek tökéletlensége miatt. A lapoknak azonban már ennyi is elég volt. A legtöbb egyenesen azt állitotta, hogy ezek a rendkívüli fénylő pontok óriási tűzijátékok, melyeket a Mars lakói azért csinálnak, hogy segélyükkel táviratot küldjenek a föld lakóinak s ezek hasonló módon igyekezzenek velük összeköttetésbe lépni.
Igen gyakran lehet ily elméleteket olvasni még komoly csillagászati művekben is, annál inkább a napilapok tárczáiban, melyek irói gyakran oly modorban beszélnek a Marsról, mintha a jelenlegi csillagászati távcsöveken már egészen közelről láthatnók ezt a bolygót. Egyik előkelő franczia iró, Claretie Gyula, nem rég még azt is tudományos igazságként hirdette, hogy a Mars felszinén a fák és bokrok lombjai piros szinűek, a tenger zöld szinű s az emberek kisebbek és gyöngébb testalkatúak, mint mi. Elmondja aztán, hogy a Marson örök sötétség uralkodik s egész évben csak 24 órán át van világosság, holott tudvalevő dolog a csillagászok előtt, hogy ez a bolygó is körülbelül ugyanannyi idő alatt fordul meg a maga tengelye körül, mint a föld s igy ott is rendes váltakozás van nappal és éjjel között.
Nem állitható tehát, hogy a Marson vannak vagy nincsenek értelmes lények, hanem csak annyi, hogy erről ma még határozottan nem szólhatunk. A harvardi csillagász által emlitett fehér foltok különösen a bolygó sarkvidékén gyakran láthatók s nem lehetetlen, hogy ezek a mi sarkvidékeinken levő kő- és jégtömegekhez hasonló tünemények képei. Más ily fényes foltok is lehetnek hó- vagy felhőképek, de semmi esetre sem emberi, vagy általában értelmes lények által előidézett fényforrások.

Elég e tekintetben emlékeztetnünk olvasóinkat arra, hogy minden ilyen fényfolt, melyet jelenlegi távcsöveinkkel a Marson észrevehetünk, legalább száz négyzetkilométernyi terület s ily területeket lángbaboritani még a Mars embereinek sem lehet könnyű mesterség. A holdon, hol tökéletes távcsöveinkkel már 200 méter hosszúságú területet is megkülönböztethetünk sokkal biztosabban lehet a hegyeket és tengereket kijelölni, de arról, hogy a Mars bolygón a bokrok és fák szineit is megismerhessük, szó sem lehet.
A Mars lakóival való közlekedés ennélfogva ma még komoly dolognak nem tekinthető. A mit a hírlapok és laikusok e tárgyról összeirtak, az szép képzelgés lehet, de határozottan kárára van a tudományos kutatásnak, mivel a megismerhető dolgokat a képzelet alkotásaival keveri össze. Nagy bölcsesség van abban, ha tudjuk, hogy mit nem tudhatunk.

Veszteségek a lóversenyeken

Megbízható szakértők feljegyzései szerint a versenyeken fogadásokban évenként 1000 millió koronát vesztettek el. Ezen összegekből 100 millió az angol versenyterekre, 200 millió az ausztráliai versenyterekre, a többi pedig franczia, amerikai és egyéb országok versenytereire esik.

Állatok a bíróság előtt

Kevesen tudják, hogy a középkorban, különösen Francziaországban, egész komoly pert indítottak a gyilkos állatok ellen.
Így 1499-ben halálra itéltek Párisban egy bikát, a mely dühében egy tizennégy éves leánykát felöklelt és megölt. Az ítélet kötél általi halál volt s a bikát csakugyan fölakasztották. – Dille város levéltárában ma is őrzik ritkaságképen egy disznó ellen folytatott per iratait.
A disznó egy kis gyermeket megölt s megette. 1474-ben Blaconban hasonló bün miatt szintén halálra ítéletek egy disznót. Mindkét disznót kötél általi halálra ítélték s az ítéletet egy külön erre a czélra készült akasztófán hajtották végre.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ