Összeesküvés egy templom felrobbantására

Malta szigetén La Valetta városában a rendőrség negyvenhárom embert, – köztük egy papot is – letartóztatott, mert kiderült róluk, hogy a nagy templomot légbe akarták röpiteni. Az egész szigeten rendkivüli nagy az izgatottság.
Meglehet, hogy politikai dologról van szó. Málta szigetének olasz lakossága mind nagyobb gyülölettel viseltetik az angolok iránt, mióta a hivatalos nyelvvé az angolt akarják tenni a szigeten, noha csak a katonaság és a főbb tisztviselők angolok.

A resiczai sztrájk

Magyarországon ritka a nagy ipartelep. A legtöbb munkást a szénbányák, sóbányák gyüjtik össze. Egyik legnagyobb munkaadó környék az ország déli részén az oraviczai kőszénbánya, a hol Magyarországon a legjobb kőszenet aknázzák; mellette Resicza, Anina, Stajerlak vasat bányász és ónt és ott dolgozzák föl.

A nagy bányavidék tulajdonosa az osztrák-magyar államvasút-társaság.
Hetek óta nagy a sztrájk Resiczán, mely nem az első már. A képviselőházban junius 13-án heves interpelláczióban került elő. Resiczabánya, a sztrájk helye, igazi munkás város. A lakosok idegen nyelvűek, azon a vidéken a magyar szó ritka: oláh, német a lakosság. A bányákba a bécsi társulat csehet, morvát is hozott.

Sörtáblák

Egy német tudós csokoládéhoz hasonló sörtáblákat talált fel, melyeket zsebben is lehet hordani. Ha ily táblát egy pohár vizbe dobnak, rövid idő múlva habzó sör lesz belőle. Kétségtelen, hogy sok német ember fogja ily módon sörét a zöldbe magával vinni.

Kevés a magyar Boszniában

A delegáczió üléseiben a lefolyt héten aránylag legnagyobb jelentőségüek voltak Kállay közös pénzügyminiszter felvilágositásai a bosnyák ügyekről. Nem sokára húsz éve lesz, hogy Kállay Bosznia és Herczegovina kormányzatát vezeti s még soha sem szólott oly részletesen az ottani állapotokról, mint a jelen alkalommal. S nyilatkozata a magyar delegátusok aggodalmait eloszlatta s őket arra birta, hogy elismerést szavazzanak a közös pénzügyminiszternek sikeres müködéséért.

Ismételve utalás történt arra, hogy mily kevés része van a magyarságnak a természeti kincsekben gazdag Bosznia és Herczegovina politikai kormányzásában s gazdasági feltárásában. Kállay szintén rámutatott erre a sajnos körülményre, mely annál lehangolóbb, mivel e tartományok sokkal inkább kezeügyébe esnének Magyarországnak, mint Ausztriának. De hát a magyar inkább vándorol Amerikába vagy Romániába, mint a közel fekvő Boszniába s még tisztviselőnek sem szeret oda menni.

A Szépművészeti Múzeum

A honalapítás ezredéves ünnepére törvényhozási úton tett intézkedések közé tartozik egy szépművészeti múzeum fölállitása az ország fővárosában, s e múzeum költségeinek fölvétele az állami kiadások közé; a gyüjtemények gyarapitásának költségei ép úgy, mint az épitkezés.
A szépművészeti múzeumban a képzőművészet lesz képviselve, a festészet, szobrászat, műépítés a legrégibb időktől a legújabbig. Az országos képtár és a múzeumi képtár gyűjteményeit itt egyesitik.
A Nemzeti Múzeum épülete már úgy is régen szűk. Ott marad a régiségtár, a természettudományi tár, a könyvtár. A néprajzi osztály már régen kiköltözött. A szépművészeti múzeumban helyezik el még a történelmi arczképcsarnokot is.
Az Andrássy-út torkolatában, künn a városligetben épűl az új intézet, szemben a Műcsarnokkal. A nagyvárosi élet nyüzsgő pontja ez. Az épitkezéseket az ősszel kezdték meg, s most haladnak javában. A múzeum az 1894-ik évben, a Wekerle-kormány alatt nagy lelkesedéssel megszavazott ezredévi ünnepek emlékére szánt alkotások közt a legnagyobb, a legfontosabb rendeltetésű.
A megvalósitásban azonban legutoljára maradt. Most is csak még egyik részét épitik, a palotának a hátulját. Az Andrássy-út felé néző homlokzat épitésére később kerül a sor.
A múzeum épületéről hű képet nyerhetünk, ha a tervező építészek Schickedanz Albert tanár és Herzog Fülöp terveit megszemléljük. Ők tervezték a múzeum épületét, s ők vezetik az épitést is. A tervek a Műcsarnok mostani kiállitásán láthatók.

A léghajó sajátos használata

A léghajót nagyon prózai czélra használják fel Párisban. A mosóintézetből ugyanis 40-50 méter magasra kötött léggömböket eresztenek fel, melyekhez bambuszrudakat erősítenek, rárakván ezekre a mosott fehérneműeket. Naponta hatszor egymás után száríthatnak ily módon fehérneműeket.

Meghalt madárvédelemben

A földmivelési miniszter szigoruan eltiltotta az erdei éneklőmadarak pusztitását, fészkök feldulását. Bedő János erdőőr Zala-Apátiban vigyázott is a fészekrablókra. Egy ilyen csapatot a minap üzőbe is vett, de a fészekrablók rálestek s agyonverték.
Bedő Jánosnak özvegye és neveletlen árvái maradtak. Darányi földmivelésügyi miniszter nyomban elrendelte, hogy a madárvédelmi rendelet végrehajtása körül tett szolgálata közben meggyilkolt erdőőr özvegye és kiskoru gyermekei 400 korona segitséget kapjanak.

Elrajtolt az első magyar autóverseny!

Az 1894-ben Párizs-Rouen között megrendezett első autóverseny hatására megalakult Magyarországon egy szűk körű társaság, amely az automobilizmus terjesztését tűzte ki céljául.
Hatsek Béla műszerész nyomon követte az újságok versenyről szóló beszámolóit, sőt ki is utazott a helyszínre. Fellelkesülve a francia autóversenyen, 1895-ben behozta az országba az első Benz Velo-t.
1900. november 30-án létrejött a Magyar Automobil Club. Lelkes szervezője Reimann Gyula a következő évben egy nemzetközi autós túrát próbált életre hívni. A túraútból azonban autókiállítás lett, amely június 20-23. között került megrendezésre a budapesti lóversenypálya területén. Ennek keretében indult az első magyar autóverseny futam.
Aki részleteket is meg szeretne tudni az első hivatalos versengésről, annak a Magyar Sport Enciklopédiájából idézünk: „A versenyben a legjobb időt és a könnyű kocsik kategóriájában a győzelmet Fényi Béla szerezte meg, aki az öt kört – 7LE-s Peugeot-jával – 13 perc 28,8 mp alatt teljesítette. A kiskocsik versenyét Spitz Arnold 6,5 LE-s Darracq-kal, a túrakocsik versenyét a bécsi Bierenz 10 LE-s Daimlerrel szerezte meg. Versenyen kívül Szapáry Pál gr. – a Magyar Automobil Club első elnöke – 24 lóerős Daimlerjével 11 perc 53,6 mp alatt tette meg a távot, és így 54 km/óra átlagsebességet ért el.”
Korábban soha nem versenyeztek még hivatalosan négykerekű járművek Magyarországon, így azt mondhatjuk, hogy az 1901-es versennyel vette kezdetét a sportág története.

Halálra ítélt emberevő

Borzasztó esetet tárgyalt Ausztria Marburg városában junius 10-ikén és 11-ikén az esküdtbíróság.
Egy házaspár állt a törvényszék előtt. A képtelennek látszó vád, hogy megölt gyermekökből ettek, bebizonyult, az apa maga sem tagadta.
Bratusa Ferencz 40 éves vinczellérnek és 50 éves nejének leánya, a 12 éves Janka, a mult év április havában valami csíny miatt (az udvarban meggyujtott és elégetett egy darab fát), elszökött hazulról. Három hónap mulva találta meg Bratusa a gyermeket a háza előtt, ahol lesoványodva és piszkosan feküdt a kerítés mellett.
Bratusa bevitte a házba, megfojtotta, szétdarabolta, s hogy nyoma ne maradjon, tűzbe vetette. Bratusa, a ki iskoláit kitűnően végezte, azt hozta föl védelmére, hogy gyermekkorában sokat hallott és olvasott az emberevőkről s azt is olvasta, hogy az emberhús egy cseppet sem árt az ember egészségének.
Miután gyermekének holttestét földarabolta, egyszerre nagyon éhes lett s a midőn a sülő hús az orrát megütötte, nem tudott tovább ellenállni és gyermeke testéből a czombot megette. Az iszonyatos embert kötélhalálra ítélték, az anyát négyévre.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ