Kína lépett

A tegnapi híradások a bizonytalanságról tanúskodtak, egyetlen országban sem láttak bele, mi fő az észak-koreai fazékban, várakozó állást foglalt el Amerika, Franciaország, valószínűleg az oroszok is. Japán és Dél-Korea mozgósított, ez utóbbiak a határ közelében, ahol harmincezer amerikai katona is tartózkodik. Ma reggel viszont azt hallom a rádióban, hogy tegnap este Jang Jiechi (Jáng Dzsie csö), Kína külügyminisztere találkozott észak-koreai diplomatákkal és tudtukra adta, hogy Kína támogatja az ”unoká”-t, vagyis Kim Ir szen unokáját, Kim Dzsong Il fiát, akivel a nemrég elhalálozott Kínában járt, éppen az utódlás ügyében. A kínai elnök Hu Jintao (Hu Dzsin tao) mai kondoleáló látogatásával Észak-Korea pekingi nagykövetségén megrősítette az üzenetet.

Ezek szerint megint a koreai nép döntötte el, ki legyen a vezetője…

Eszembe jutnak a keleti ”népi demokráciá”-k moszkvai látogatásai, ott mondták meg nekik, melyik ”elvtárs” a miniszterelnök, melyik az illető állam elnöke, ki a pártvezér. Emlékszem egy leírásra arról, hogy Kádárék fejét jól megmosták, s az izgalomtól elfelejtették megkérdezni, mi is a leosztás, egyikük visszaszaladt megkérdezni, hogy a szovjet elvtársak hogyan is döntöttek…

Abban, hogy Kína határozza meg, ki legyen az észak-koreai állam vezetője, van valami jó is. Minthogy az ország Kína ”kapitalista” részével határos, valószínűleg ahhoz próbálják majd közelíteni, vagyis reformokra fogják rávenni Kim Dzsong unt. S a reformok előbb vagy utóbb a rezsim bukásához vezetnek.

Gergely Tamás
2011-12-20