Immár hetedik éve annak, hogy a Csobotfalvi Hagyományőrző csoport a Karácsonyi ünnepkör részeként nemcsak Csobotfalván és a környező településeken betlehemezik, hanem a moldvai csángómagyarok lakta Pusztinára, az utóbbi két évben pedig Külsőrekecsinbe is ellátogat, bekérezik a házakba és újra meg újra előadja a Kisjézus születésének történetét, a házigazdák pedig almával, dióval, borral vendégelik meg a betlehemezőket. A csobotfalviak már régóta szoros kapcsolatot ápolnak a moldvai csángómagyarokkal, hiszen minden évben a pünkösdi búcsú alkalmával szállást biztosítanak az onnan érkező zarándokoknak, a betlehemezés pedig kiváló alkalom arra, hogy ezeket a kapcsolatokat a közös játék révén tovább mélyítsék. Körútjuk során minden évben Ádám Gyula, a Hargita Megyei Kulturális Központ fotográfusa kíséri el őket és örökíti meg az eseményeket.

A betlehemezés célja nemcsak a régi hagyományok ápolása és a hitbéli meggyőződés erősítése, hanem a magyar szó elvitele is. A csobotfalvi betlehemes játékok nagyban hasonlítanak a moldvai betlehemeshez, nyelvezetük könnyen érthető a moldvai csángómagyarok számára, maga a játék pedig a moldvaihoz hasonlóan interaktív, a házigazdák nem nézői, hanem résztvevői az eseményeknek – mondja Antal Imre, a hagyományőrző csoport vezetője.

A betlehemezők a kétnapos program során miután végigjárták a két falut, Pusztinán a templom előtt illetve a Pusztinai és a Külsőrekecsini Magyar Házakban is bemutatták az egybegyűlteknek a betlehemes játékokat. Játékukat a helyiek csángó karácsonyi énekekkel viszonozták, majd a napot táncházzal, a helyi és a csobotfalvi zenészek közös zenélésével zárták. Az eseményt idén Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatta.