Roosevelt leánya kereszteli Vilmos császár hajóját

Vilmos német császár keresi Éjszak-Amerika barátságát. Egy amerikai hajógyárban rendelt meg a maga számára egy tengeri hajót, yachtot. Mikor elkészült, fölkérte Roosevelt elnök leányát, hogy legyen szives elvégezni a hajó megkeresztelésének szertartását. Roosevelt elnök táviratban válaszolt, hogy leánya elfogadja a megtiszteltetést.
Vilmos császár erre uj táviratot küldött, s tudatta, hogy az ünnep emelésére elküldi a „Hohenzollern” yachtot, s azon fog menni öcscse, Henrik herczeg, a német haditengerészet főparancsnoka, a kinek alkalma lesz kifejezni a császár őszinte baráti érzelmeit az Egyesült-Államok és azok kitünő feje iránt. Legközelebb tehát német-amerikai barátkozás ünnepének leszünk tanui.

Disznóölés Debrecenben

A mint az idő hidegre fordul, lészen a hízott disznóknak nagy siralma széles Magyarországon mindenfelé.
S ugyan szegény ember legyen az, a kire ugy tavaszodjék rá, hogy legalább egy kis javitott malaczot ne ölt volna. Annyi disznót azonban aligha ölnek másutt, mint Debreczenben, hol ezt a mesterséget nemcsak házi szükségletre, hanem nagyban, iparszerüleg is űzik. S hires is lett a debreczeni szalonna és kolbász országszerte; ezt a két czikket mindenütt ott találjuk a fővárosi csemege- vagy hentesüzletek kirakataiban is.
Hogy pedig miért olyan kitünő izű ez a szalonna és kolbász, azt is megmondhatjuk röviden.
A debreczeni ember nem holmi gyári hulladékkal, krumplival s másefféléval hizlal, hanem tiszta tengerivel, aztán nem koppasztja a leölt sertést, hanem szalmával perzseli s ez adja aztán a szalonnának azt a kellemes ízt. A kolbász zamatossága pedig onnan származik, mert az igazi debreczeni hentes nem gépen őrli meg az ehhez való húst, kövérét, hanem ugy vágja össze éles késsel, vagy bárddal. Ez pedig nagy különbség, mert az őrlés összezúzza a sejteket, tehát a jó iznek, zamatnak vége lesz, mig a késsel való aprózás mellett ez nem következik be.
A disznóölés is olyan forma házi ünnepély számba megy, mint a szüret; ezekben telik a gyerekeknek legnagyobb gyönyörüségük.

S ha csak lehet nem is maradnának el róla a világért sem. Előbb melegszenek a perzselő tűz mellett, azután pedig lesik: mikor csavarja le a hentes a körmöket? Olyanok azok, mint egy-egy kis papucs, el lehet velük játszogatni. Aztán következik a java: a perzselt disznó füle és farka kitünő csemege egy kis sóval s ha ebből kaphatnak, akkor aztán már mehetnek iskolába, vagy nézik tovább odabenn a szobában: hogy vagdalják, szabdalják tovább a húst, szalonnát, hogy töltik a hurkát, kolbászt, gömböczöt.

Feszty Árpád új festménye a Műcsarnokban

Január 25-én mutatta be a Műcsarnokban Feszty Árpád új nagy képét, Krisztus temetését a meghivott közönségnek, azóta pedig minden műszerető élvezheti a nagy hármas képet. Fesztynek eddigi sikereihez mérten is legfőbb alkotása ez.
A bemutatásra az előkelő közönség közt megjelentek: Wlassics, Hegedűs és Cseh miniszterek, Apponyi Albert gróf, Andrássy Tivadar gróf, s Zsilinyszky Mihály és Nagy Ferencz államtitkárok. A vendégeket Feszty Árpád fogadta és kalauzolta. A művész őszinte és meleg üdvözlésekben részesült.

Milyen magasan repül a madár?

Az újabban mind gyakoribbá váló léghajóutazások egyebeken kívűl érdekes megfigyelésekre adtak alkalmat a tekintetben, hogy milyen magasra szoktak felrepűlni az egyes madarak.
Hergesell strassburgi léghajós azt mondja, hogy egy alkalommal 3000 méter magasságban találkozott egy sassal, máskor 900 méter magasságban látott két gólyát. Mások más alkalommal pacsirtákat láttak ezer méter, hollókat pedig ezernégyszáz méter magasságban.
Ezeket azonban kivételes eseteknek kell tekinteni, mert rendes körülmények közt ilyen magasra nem repülnek a madarak. Ezer méteren felül vajmi ritkán találkozik léghajós madárral, sőt négyszáz méteren felűl is alig van madár. A legtöbb madár ezen alúl szokott repülni.
A német ornithológiai társaság kisérleteket tett arra nézve, hogy mikép viselkednek a madarak a légkör magasan fekvő vidékein. Galambokat és egyéb madarakat vittek fel léggömbökben 900-3000 méter magasságra.
Ha a levegő tiszta volt, a madarak függőleges irányban lefelé repűltek, az alsóbb légrétegekbe, ha ellenben felhők fedték el az alantabb fekvő légrétegeket, a madarak hosszabb vagy rövidebb ideig a léghajó körül röpködtek, aztán egyszerre mint a villám repültek lefelé, a merre a napfény leginkább keresztűl hatolt a felhőkön.
A felhők hatása a galamboknak arra a képességére, melylyel a kellő irányt megtalálják, egy érdekes kisérlettel bizonyíttatott be. Postagalambokat felhős időben 50 kilométer magasságra vittek fel szokott helyük fölé. Az első postagalamb csak három óra múlva érkezett haza, a másik egy órával későbben; az utolsók estefelé kerültek vissza, holott kora reggel bocsátották el őket.
Ugyanezt a kisérletet ismételték meg derűlt időben, mikor nem voltak felhők s ekkor a galambok átlag negyvenöt percz alatt hazataláltak.

Ping-pong

Ping-Pong, így hívják a sportdivat legújabb szülöttjét. Ámbár ezen játék, mely nem egyéb mint szobatennis, már régebben ismeretes, mégis csak a mult évben nyert nagyobb lendületet és a csekély beszerzési költségek mellett, mint a teniszjáték helyettesítője, mindinkább lábrakap.
Hogy Angolországban, a sport hazájában, mennyire elterjedt ezen játék, azt bizonyítja a londoni Royal Aquariumban nemrég tartott nyilvános verseny, melyre több mint 250 nevezés történt, sőt mi több, Londonban már Ping-Pong szövetség alakult.

Németországban is gyorsan meghonosodott a játék, kivált a nagyobb városokban, mint Berlinben, hol már nagy látogatottságnak örvendő Ping-Pong-kávéházak is léteznek.
Bécsben, Prágában, legújabban pedig Budapesten is hódit ezen kivált tennisjátékosokra nézve érdekes új sportnem.

A betörő kutyája

A budapesti rendőrség letartóztatta Vámházi János kertészt, ismert betörőt, aki Ujpesten lakik.
Vámházi ujév éjjelén belopózkodott a rákospalotai istvántelki kertészeti intézetbe s ott nagy rombolást csinált. Kiszaggatta a melegágyi növényeket, összetaposta a virágágyakat, darabokra tördelte a szereket és a drága villamos gépeket, a kitömött állatokat és viaszgyümölcsöket is elpusztította, aztán elillant, mert a házbeliek fölébredtek.
Ott maradt azonban a betörő kutyája, melyet bevittek az ujpesti kapitányságra. Innen szabadon engedték és két rendőr ment utána. A kis kutya egy darabig összevissza szaladgált, míg végre befutott egy házba, s ott kapargálni kezdte a lakás ajtaját. A rendőrök Vámházit találták ott, s elfogták. A rendőrségen annyira dühöngeni kezdett, hogy az elmebetegek közé vitték.
Vámházi János már többször volt büntetve. Talált fiu, a kit huszonnyolcz évvel ezelőtt finom pólyában a vámház vidékén találtak. A főváros neveltette, műkertész lett belőle s egy grófnénál szolgált évekig. Helyéről lopás miatt elcsapták; akkor az őrültek házába került. Kiszabadulása óta lopásból és betörésből élt.

A dagasztó teknőbe fult asszonyok

A Biharmegyei Tordán két kenyérsütő asszony meglehetős ittas állapotban fogott hozzá a kenyérdagasztáshoz. Óriási teknő előtt állottak s dagasztás közben is többször a fenekére néztek a pálinkás butykosnak.
Hogy mi történt tovább, nem lehet tudni. E szerencsétlen asszonyok a sok pálinkától összeestek, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy a dagasztó teknőbe estek és nem volt annyi rejük, hogy kiszabadítsák magukat. Ott találták őket holtan a teknő alján.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ