Szép nagyra nőtt a pálmafa a váróteremben. Csodájára jártak a betegek. Az orvos különc ember volt, és amikor Arábiába küldték tapasztalatcserére, elintézte, hogy hajón utána szállítsák a pálmafáját is. Át is vette, s megfelelő helyen, egy pálmafákkal szegélyezett oázisban, el is ültette a várótermi csodát.

A pálmafa szembesült sorsával.

„Milyen különös véletlen, hogy én, akit mindenki szeretett a mozgó lények közül, végül a heyemre kerültem, növénytársaim közé” — gondolta a pálma.

Aztán fele kiszikkadt, fele elrothadt, mert szomjas is volt és tele is volt. Úgy pusztult el, mint egy szerzetes a nudistatelepen.

Budapest, 2011. XI. 13.

1. Somorčík Sz. Rozália:
   2012. január 11. 12:03

   Egyszer én is költöztettem egy pálmát. Az enyém nem halt bele.